Május 12-én, vasárnap rendezik meg a 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált; az eseménynek az ELTE ad otthont, a Gömb aulában kaptak helyet a kiállítók és a programok. A rendezvényhez kapcsolódva már péntektől városszerte programokkal várják az érdeklődőket.
A május 12-én 10-től 17 óráig tartó rendezvényen a hazai kiadókon, alkotókon kívül hat külföldi alkotó is részt vesz. Maria és Ileana Surducan Romániából, Valentina Romeo Olaszországból, Michal Sledzinski Lengyelországból, Vinz Schwarzbauer Ausztriából, Dalibor Talajic Marvel-rajzoló pedig Horvátországból érkezik - olvasható a Móra Kiadó MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint kiemelik, az érdeklődők akár az egész hétvégét a képregényeknek szentelhetik, hiszen már péntektől lesznek programok városszerte. Május 10-én nyílik meg a tavalyi Alfabéta és Korcsmáros Pál-díjas alkotók kiállítása a Restro Puskinban, és aznap tart workshopot Val Romeo is az Olasz Intézetben.
Május 11-én szombaton délelőtt a Román Kulturális Intézetben lesz a Surducan nővérek bemutatója, délután a Lengyel Intézetben pedig Michal Sledzinskivel lehet találkozni. Ugyancsak szombaton képregény-konferencia lesz a Francia Intézetben, az ott látható afrikai kiállításhoz kapcsolódva.
Vasárnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Gömb aulájában beszélgetéseket szerveznek a külföldi vendégekkel, a pályakezdő pályázat nyerteseivel és a kiemelt újdonságok alkotóival. A szervezők számos interaktív, elsősorban gyerekeknek szóló programmal is készülnek. Kiállítási anyagok, óriásszobrok és cosplayerek várják a látogatókat, valamint átadják az idei képregénydíjakat is. Az év elején elhunyt Futaki Attila nemzetközi hírű képregényrajzolóról is megemlékeznek, akit többet között a Percy Jackson képregénysorozat illusztrátoraként ismerhet a közönség.
A közleményben kiemelik, hogy a Móra Kiadó standjánál található meg az Asterix és Ideafix képregénysorozat. A magyarul frissen megjelent 39. részben Asterix és Obelix a "vadkeletet" járja meg. A behavazott sztyeppék veszélyeivel néznek farkasszemet, hogy megvédjék az ott élőket és totemállatukat, a griffet a hódítókkal szemben - olvasható a közleményben.
A Magyar Képregény Szövetség, a Kilencedik Művészet Alapítvány és a V26 Képregénybolt idei képregényfesztiváljáról további információ a https://www.facebook.com/events/406371352133051 linken érhető el.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
