A Nézőpont Intézet elemzője szerint a június 9-ei EP-választás történelmi pillanat, ha most "rosszul döntünk, belesodródhatunk" a harmadik világháborúba. Pálfalvi Milán erről szombaton, az M1 aktuális csatornán beszélt, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erősítette az emberek reményét a békepárti fordulatban, amikor a Békemeneten azt mondta, fel kell állítani a "mozgósítási világrekordot" a választás előtti héten.
Pálfalvi Milán azt mondta, Orbán Viktor a beszédével reményt adott a hallgatóinak, hogy "a magasra tett lécet" át kell és át is lehet ugrani a június 9-i EP-választáson. Hozzátette, a Békemeneten megjelent "sok bátor ember" a jelenlétével üzente, "kiállunk mi magunk is a békéért". A miniszterelnök pedig egyértelművé tette, hogy "valóra kell tudni váltani ezt a nagyon nagy lehetőséget" - tette hozzá Pálfalvi.
Orbán Viktornak a mozgósítással kapcsolatos szavaira utalva az elemző azt mondta, nem szabad csupán a Fidesz-KDNP jelenlegi egyértelmű támogatóira leszűkíteni a kört. Itt ténylegesen a háború és a béke között kell választani. Mindenkihez el kell juttatni azt az üzenetet, hogy "a békét csak a Fideszre leadott szavazatokkal lehet képviselni" - fogalmazott az elemző, aki úgy látja, hogy a magyarországi baloldal nem képviseli a békepárti álláspontot.
Annak a negatív jövőképnek ugyanúgy van esélye - tette hozzá -, hogy a háborúpártiak kapnak esélyt más országokban is. Ehhez képest a miniszterelnök szavai szerint mindenkinek azt kell megértenie, hogy az, aki akár a Fideszre vagy a békepártiságra szavaz, akkor a békére szavaz - magyarázta. Orbán Viktor üzenete az, hogy minden egyes választópolgárnak azt kell megfontolnia, ha békét szeretne, akkor a Fideszre kell szavaznia.
Az elemző ugyanakkor a még bizonytalanoknak címezve véleményét azt javasolta, ne azt nézzék, milyen pártra szavaznának szívesen, hanem fontolják meg a miniszterelnök szavait, mert ha "rossz helyre tesszük" az X-et, azzal a háború eszkalációjához vezető folyamatokat támogathatunk.
A június 9-ei választást történelmi pillanatnak nevezve az elemző kijelentette: ha most "rosszul döntünk, belesodródhatunk" a harmadik világháborúba. "Ez sajnos nemcsak fikció, hanem nagyon közel állunk ehhez" - fogalmazott Pálfalvi Milán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
