A Brassói Táblabíróság hétfőn meghozott jogerős ítélete szerint el kell távolítani a kétnyelvű helységnévtáblákat a Kovászna megyei Nagypatak (Valea Mare) községben - jelentette kedden az Agerpres román hírügynökség.
A Brassói Táblabíróság ítélete kötelezi a Kovászna megyei önkormányzatot, hogy szerelje le a település bejáratainál felszerelt román és magyar nyelvű helységnévtáblákat. Azt is előírja továbbá, hogy csak az állam nyelvén, azaz románul feliratozott helységnévtáblákat helyezzen ki.
A zömében románok által lakott Nagypatakon kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblák miatt a Nemzet Útja Egyesület megyei szervezete tett panaszt 2022 augusztusában a székelyföldi megye prefektúráján. Indoklásuk szerint a táblák törvényt sértenek, mivel a községben a magyarok aránya nem éri el a közigazgatási törvény által előírt 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt.
Az Agerpres szerint a táblabíróság mostani döntésével részben jóváhagyta a prefektúra óvását, amelyben az alapfokon eljáró Kovászna megyei Törvényszék ítéletét kifogásolta.
A hétfőn meghozott ítéletet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is üdvözölte, és a törvényesség, a nemzeti egység fontos győzelmének nevezte. Facebook-oldalukon azt írták, hogy a Kovászna megye zömében románok által lakott részében kihelyezett kétnyelvű táblákat a román polgármesterek és civil szervezetek is kifogásolták.
A román civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a megye területét "etnikai kritériumok" alapján jelöljék, ezért a civil fórum "tovább harcol" a törvény betartásáért és a román nemzeti egységért - írták.
Az 1065 lakosú Nagypatakon a legutóbbi romániai népszámláláson 21-en vallották magukat magyarnak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
