Németh Szilárd: Több mint százezer család kapott alacsonyabb értékű gázszámlákat
2024. július 9. 17:16
A kormány a rendkívüli kihívások ellenére, a háborús időkben is fenntartja a rezsicsökkentést. Továbbra is a magyar családok jutnak a legolcsóbban földgázhoz és áramhoz az Európai Unióban. A kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rezsiköltségek érdekében az MVM az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben áprilistól bevezette a naparányos számlázási rendszert. A kedvezményes mennyiségek kiegyensúlyozottabb elosztásának köszönhetően az elmúlt három hónapban több mint 104 ezer lakossági fogyasztó mentesült összesen több mint 10 milliárd forint megfizetése alól – jelentette be Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.
Hangsúlyozta, a rezsicsökkentésnek köszönhetően az európai országok közül tartósan Magyarországon a legolcsóbb a villamos energia és a földgáz a lakossági fogyasztók számára. A gáz esetében tíz háztartásból kilenc, az áramnál tízből nyolc felhasználása maradt a rezsivédett sávhatár alatt.
Felidézte, a Századvég nemzetközi kutatása a közelmúltban kimutatta, hogy az Európai Unióban a magyar családok küzdenek a legkevésbé fűtési nehézségekkel. A hazai válaszadók mindössze 7 százaléka számolt be arról, hogy nem tudja megfelelően fűteni lakását, ez a 27 tagállam közül messze a legkedvezőbb arány, az uniós átlagnak kevesebb mint harmada.
A Magyarországon díjfizetési nehézségekkel szembesülők aránya hasonlóképpen a legkedvezőbbnek számít.
A rezsicsökkentés bevált megoldásként garantálja Európa legalacsonyabb energiaárait a magyar családok számára, az intézkedést ezért a kormány minden támadással szemben megvédi
– tette hozzá Németh Szilárd.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
