A borravaló és a szervizdíj között számos különbség van, egyebek között az adózás módjában és önkéntes jellegében is, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra figyelmezteti a fogyasztókat, hogy gondolják végig, kit kívánnak díjazni borravalójukkal, és ennek megfelelően döntsenek.
A versenyhivatal az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejti: a szervizdíj avagy felszolgálási díj a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, amelynek megfizetése nem opcionális, a fogyasztónak meg kell fizetnie. Ezt a bevételt kizárólag a dolgozók bérére fordíthatja a munkaadó, és nemcsak az adott felszolgálót illeti meg, hanem valamennyi ott dolgozó személy részesül belőle előre meghatározott mértékben.
A szervizdíj mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, azonban köteles feltüntetni az étlapon és egyéb tájékoztatási felületeken. Előnye, hogy kedvezményes adózásából fakadóan hozzájárulhat a dolgozók méltányos bérezéséhez.
A borravaló ezzel szemben önkéntesen adható juttatás, amelynek mértékét a fogyasztó határozza meg. A vendég ezzel is kifejezheti elismerését és köszönetét a felszolgáló munkája iránt. Fontos azonban, hogy a borravaló milyen módon kerül kifizetésre, mivel ez az adózására is kihat - írták.
Amennyiben a borravalót közvetlenül a felszolgáló kapja a végösszegtől elkülönítetten, készpénzben, akkor adó- és járulékmentes. Akkor is, ha erre a célra kijelölt borravaló-tárolóba helyezik, és annak tartalmát a dolgozók osztják szét egymás között. Azonban adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ha a borravaló sorsáról a munkáltató dönt, akkor is, ha készpénzben vagy bankkártyás fizetéssel, a számla végösszegével együtt fizetik, és akkor is, ha erre a célra kijelölt borravaló-tárolóba helyezik - ismerteti a közlemény.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Simicskó István véleménye szerint a magyar határkerítésnek fizikai és szimbolikus jelentősége, üzenete is van, s ez a határkerítés nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény, európai kultúrát is védelmezi.
Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok - nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is - az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták.