A borravaló és a szervizdíj között számos különbség van, egyebek között az adózás módjában és önkéntes jellegében is, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra figyelmezteti a fogyasztókat, hogy gondolják végig, kit kívánnak díjazni borravalójukkal, és ennek megfelelően döntsenek.
A versenyhivatal az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejti: a szervizdíj avagy felszolgálási díj a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, amelynek megfizetése nem opcionális, a fogyasztónak meg kell fizetnie. Ezt a bevételt kizárólag a dolgozók bérére fordíthatja a munkaadó, és nemcsak az adott felszolgálót illeti meg, hanem valamennyi ott dolgozó személy részesül belőle előre meghatározott mértékben.
A szervizdíj mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, azonban köteles feltüntetni az étlapon és egyéb tájékoztatási felületeken. Előnye, hogy kedvezményes adózásából fakadóan hozzájárulhat a dolgozók méltányos bérezéséhez.
A borravaló ezzel szemben önkéntesen adható juttatás, amelynek mértékét a fogyasztó határozza meg. A vendég ezzel is kifejezheti elismerését és köszönetét a felszolgáló munkája iránt. Fontos azonban, hogy a borravaló milyen módon kerül kifizetésre, mivel ez az adózására is kihat - írták.
Amennyiben a borravalót közvetlenül a felszolgáló kapja a végösszegtől elkülönítetten, készpénzben, akkor adó- és járulékmentes. Akkor is, ha erre a célra kijelölt borravaló-tárolóba helyezik, és annak tartalmát a dolgozók osztják szét egymás között. Azonban adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ha a borravaló sorsáról a munkáltató dönt, akkor is, ha készpénzben vagy bankkártyás fizetéssel, a számla végösszegével együtt fizetik, és akkor is, ha erre a célra kijelölt borravaló-tárolóba helyezik - ismerteti a közlemény.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
