Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók, miután Iosif Paulet jászvásári római katolikus püspök jóváhagyta, hogy akár heti rendszerességgel magyar misét celebráljanak a moldvai településen - közölte kedden a Krónika erdélyi portálnak nyilatkozva Nyisztor Tinka néprajzkutató.
A Pusztinát is magában foglaló Bákó megye – wikipedia
A római katolikus vallású moldvai csángók eddig csak Bákó megye székhelyén, Bákóban gyűlhettek össze rendszeresen, havi egy alkalommal magyar nyelvű misére.
Bákó megye címere – wikipedia
Pusztina az első csángók lakta moldvai falu, ahol engedélyezik számukra a rendszeres magyar nyelvű misézést.
A magyar nemzetiségűek aránya Bákó megyében – wikipedia
A moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta: az egyesület tagjai július 23-án voltak püspöki kihallgatáson Jászvásáron, és kérésük meghallgatásra talált.
Mint felidézte, Iosif Paulet püspök nagyon kedvesen fogadta a pusztinai küldöttséget. "Elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar nyelvű miséket. Kérhetünk bármilyen időpontot, csak ne a nagymise időpontja legyen. Azt is mondta, hogy minden vasárnap lehet magyar mise" - idézte az erdélyi portál Nyisztor Tinkát. Eszerint az egyházi elöljáró azt is közölte, hogy helyben folytassák le az egyeztetéseket a misék időpontjáról, és a helyi egyházi tanács szavazza meg a magyar misék bevezetését. A püspök azt is ígérte, hogy amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ is fognak kapni kérésükre Jászvásárból.
Az egyesületi elnök szerint helyben hangos ellenzői is akadtak a magyar miséknek, értékelése szerint a letűnt kommunista rendszer kiszolgálói, és ezek családjai kezdtek agitálni a faluban, de nem jártak sikerrel. A gyülekezet elmúlt vasárnap tartott tanácskozásán szavazást tartottak a kérdésről, amelyet 24-15 arányban a magyar misék szorgalmazói nyertek meg. Kompromisszumként ellenben el kellett fogadniuk, hogy egyelőre csak havonta tartsanak magyar misét a faluban. A magyarul is kiválóan beszélő Anton Diacu plébános azt javasolta: minden hónap első vasárnapján 15 órától misézzenek magyarul a pusztinai templomban.
Nyisztor Tinka az egyház felsőbb szintjén való közeledésre is felhívta a figyelmet. "Érezhető, hogy történik valami. Augusztus 15-én, a kacsikai búcsún a gyulafehérvári érsek, Kovács Gergely celebrálja a misét, augusztus 20-án pedig a Szent István napi misén Aurel Perca bukaresti érsek mondja a szentbeszédet a budapesti Bazilikában. Nem tudom, hogy mik ezek a diplomáciai csereberék, de mégiscsak történik valami" - jegyezte meg a Krónikának.
A pusztinai asszony több mint három évtizede ostromolja a magyar misék kérésével az egyházi vezetőket. Felidézte: azóta majdnem két generáció halt ki a faluban. "Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk" - nyilatkozta.
Mint felidézte: Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, mivel a szertartásokat nem engedték be az egyetlen Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott a jászvásári zsinat, amelynek zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misékre vonatkozó kérést. Ennek következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.
Újabb fejleményként 2013-tól a bukovinai Kacsikán a Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak, és a zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven.
A legutóbbi áttöréshez Ferenc pápa romániai látogatása is kellett: előtte pár hónappal, 2019 januárjában engedélyezte a jászvásári püspökség, hogy Bákóban havonta tartsanak magyar misét a moldvai csángóknak.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke januárban, az ötödik évforduló kapcsán az MTI-nek úgy értékelt: vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári püspökség és a moldvai csángók képviselői között. "Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni" - értékelt akkor a csángó szövetség vezetője.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint 206 ezer római katolikus hívő van, míg magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"Az ukrán-orosz háború elzárta a másik irányt, ezért Szerbia elsőrendű biztonsági lehetőséget és garanciát adó országgá vált Magyarország számára. Nincs fontosabb ország Magyarország szempontjából, a magyar biztonság szempontjából ma, mint Szerbia" - mondta a kormányfő.
-
Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: az egyházi tanintézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
-
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európának még az országunknál szerencsésebb részein sincs ilyen széles léptékű, alapellátástól a kórházi ellátásig biztosított külön gyermekgyógyászat, illetve nem sok ország mondhatja el magáról, hogy védőnői és gyermekorvosai is vannak.