Elkezdődött a Magyar Egyházzenei Biennálé pénteken Kolozsváron. Az augusztus 21-ig tartó eseménysorozat a kortárs magyar egyházi zene és a vallási közösségek, nagyközönség közötti kapcsolatot hivatott ösztönözni.

A Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként az erdélyi város 11 különböző felekezetű templomában zajló eseménysorozat célja az is, hogy új impulzusokkal gazdagítsa a Kárpát-medence magyarságának templomi zenei gyakorlatát és repertoárját.
   
A Kárpát-medence egészére kitekintést nyújtó eseménysorozatot második alkalommal szervezik meg, két éve Magyar Egyházzenei Fórum néven tartották meg. Az idei biennálén 59 kortárs magyar zeneszerző több mint 90 egyházzenei alkotása szólal meg liturgikus keretben, koncert formájában vagy műhelymunka során - hangzott el a Vallásszabadság Házában pénteken tartott nyitóünnepségen.
   

Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a nemzet művésze, a rendezvény egyik művészeti vezetője elmondta: nem titkolt cél, hogy "vizsgázzanak" a kortárs zeneművek, a szakma tegye meg a lépéseket az egyházak felé és a jelenleg hangversenytermekben hallható egyházzenei művek újra megjelenhessenek a templomokban, ahonnan a kommunista rezsim űzte ki őket. Úgy vélte, ezáltal újraépíthető a repertoár, amely az egyházzenében mindig kortárs volt.
   
Aláhúzta: míg a két évvel ezelőtti rendezvényhez képest az anyagi háttér megcsappant, jelentősen bővült azok köre, akik az ügy mellé álltak. "Sokkal kevesebb pénzből többet teszünk ennek az áldozatnak köszönhetően" - mondta. Hozzátette: az Auris Művészeti Ügynökség és Kiadó, az Egyházzene-Kolozsvár Egyesület és a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett biennálé alatt "szenzációszámba menő" zenei események várhatók.
   
Selmeczi János, az Auris Művészeti Ügynökség és Kiadó ügyvezetője, a rendezvény producere elmondta: a biennáléra a Kárpát-medence minden szegletéből érkeznek kórusok, zenekarok és szakemberek. Ezt a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a MOL Új Európa Alapítvány is támogatta.
   
Közölte, hogy idén is sikerült megjelentetni a biennálé antológiáját, mely 27 kortárs magyar zeneszerző 41 alkotását tartalmazza.
   
Az egyházak részéről László Attila kolozs-dobokai főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember soha nem hagyhatja abba a keresést, de nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Úgy vélte, a biennálé olyan alkalom, amikor "Isten fele tágul a szív, és vele a világ", "megszelídülünk" az Istennel és egymással való közösségben.
   
Rácz Norbert Zsolt belvárosi unitárius lelkész házigazdaként a biennálé hiánypótló voltát hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy ennek során ismét "természetszerűen" találkozik az egyházzene és ennek helyszíne, a templom.
   
Az Erdélyi Református Egyházkerület részéről Lukács Olga egyetemi professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának dékánja leszögezte: minden egyházzenei mű imádság, a traszcendens világát sejteti csodás élményben részesítve a közönséget. Úgy vélte, a biennálé nélkül a Kolozsvári Magyar Napok programja nem lenne teljes.
   
A megnyitón az eseménysorozat másik két művészeti vezetője, Potyó István egyházzenész, orgonaművész, a Szent Mihály-templom karnagya és Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi oktató is jelen volt, és a biennálé kiáltványát is felolvasták. Eszerint a Magyar Egyházzenei Biennálé a Kárpát-medence egészét átfogó, a magyar keresztény ökumenét, a zene egyházi és közösségi funkcióit képviselő, magas művészeti tartalmú eseménysorozat. Fő célja, hogy kapcsolatot teremtsen zeneszerzők, karnagyok, előadók, kórusok, kiadók, illetve a papság és a hívő közösségek, célközönség között, miközben a rendszerváltás óta született magyar egyházzenei alkotásokat állítja az érdeklődés középpontjába.
   
A templomi koncertek mellett magyarországi és határon túli kiadókat felvonultató kotta- és hanglemezbörze, kórusműhely, az egyházi vezetőkkel való találkozás és kerekasztal-beszélgetések szerepelnek a programban.