A gomoly- és fátyolfelhők mellett sok napsütés várható kedden, augusztus 20-án, de nagyobb eséllyel és számban az ország északnyugati felén alakulhatnak ki akár több hullámban is záporok, zivatarok a délutáni, esti órában - derül ki a HungaroMet Zrt. hétfő délutáni videójából.
Az előrejelzés szerint a következő 36 órában Magyarország időjárását egy lassú mozgású hidegfront előtt érkező meleg-nedves szállítószalag alakítja, amely továbbra is kedvező feltételeket teremt záporok, zivatarok kialakulásához.
Hétfő este, késő este előbb a Dunántúlon, majd északon is erősebben megnövekszik a felhőzet és éjfélig ezekben az országrészekben záporok, zivatarok alakulhatnak ki, illetve érkezhetnek dél felől. Az Alföldön kisebb a csapadék esélye. Hajnalra többnyire 16-24 Celsius-fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden a gomoly- és fátyolfelhők mellett sok napsütés várható, és nagyobb eséllyel és számban az ország északnyugati felén alakulhatnak ki akár több hullámban záporok, zivatarok a délutáni, esti órában. Ezek elsődleges kísérőjelensége a felhőszakadás lesz, de jégeső és viharos széllökés is előfordulhat.
Az előrejelzés szerint a Dunántúl északnyugati felén, kétharmadán, Pest vármegyében és környékén és az Északi-középhegység nyugati felén a legkedvezőbbek a feltételek csapadékgócok kialakulásához, míg az Alföld délkeleti, keleti részén erre sokkal kisebb az esély.
Az ismétlődő záporokból, zivatarokból kiemelten a Dunántúli-középhegység középső részén 50 milliméter feletti csapadékösszeg is előfordulhat, ami arrafelé villámárvíz kialakulását eredményezheti. A késő esti óráktól fokozatosan csökken a zivatarhajlam.
Kedden az északias szél zivataroktól függetlenül is megélénkül, a csúcshőmérséklet jellemzően 28-35 Celsius-fok között alakul, a Dél-Alföldön ennél egy-két fokkal melegebb lesz.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
