Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap helyi idő szerint reggel 5 óra előtt megelőző támadást indított Dél-Libanonban, majd rövid időn belül a libanoni síita Hezbollah mozgalom több mint háromszázhúsz lövedéket és drónt indított Izrael északi része felé, válaszul Fuad Sukr július 30-i célzott kivégzésére Bejrútban.
A szervezet közölte, hogy bosszújának ez csak az első hulláma.
Vasárnap reggelre összehívták Izraelben a biztonságpolitikai kabinetet. A hatóságok a következő két napra rendkívüli helyzetet hirdettek Izraelben Tel-Aviv környékétől északra, a hátországban - jelentette be a katonai szóvivő.
Korlátozták a gyülekezést, zárt helyeken legfeljebb háromszázan lehetnek együtt. Galileában és a Golán-fennsíkon az óvóhelyek közelében kell tartózkodni.
A katonai rádió jelentése szerint több mint száz katonai repülőgép akadályozta meg - fél órával kezdete előtt - a Hezbollah tervezett támadását, amely Izrael középső részében lévő katonai létesítmények ellen is irányult volna.
A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése szerint Tel-Aviv térségében stratégiai létesítményekre terveztek csapást mérni, köztük a Ben Gurion repülőtérre. Biztonsági forrás szerint a Hezbollah "több ezer lövedékkel tervezte támadását végrehajtani több száz katonai és stratégiai célpont ellen". A hadsereg szerint a vadászgépek több ezer rakétaütegre mértek csapást Libanonban, és elfogták a Hezbollah Izrael felé irányuló lövedékeinek nagy részét.
"Vannak támadási terveink is, amelyeket teljes mértékben bemutatunk a politikai szintnek. Amit a politikai szint jóváhagy, azt végrehajtjuk" - nyilatkozták a hadsereg illetékesei. A hadsereg becslése szerint a Hezbollah jelenleg felméri a helyzetet, és megvizsgálja a vasárnap reggeli támadás eredményeit.
Jiszráel Kac külügyminiszter számos ország külügyminiszteréhez címzett levelében Izrael támogatását kérte a Hezbollahhal, Iránnal és az általuk irányított milíciákkal szemben, egyben hangsúlyozta, az izraeli hadsereg csak azután mért csapást a libanoni Hezbollahra, miután azonosította az Izrael ellen tervezett nagyszabású rakéta- és dróntámadást.
Galilea északi részén, Manot faluban eltaláltak egy lakóházat és egy baromfifarmot, amely lángra kapott és megsemmisült, a tüzet eloltották. Emberéletben nem esett kár.
A Haifától északra fekvő Akkó városában repeszek könnyebben megsebesítettek egy nőt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
