Magyarország 800 milliárd forintot költött a határőrizeti rendszer kialakítására, mivel ebből az Európai Unió egy fillért sem finanszírozott.
Indokolt, hogy a költségek megtérítésére pert indítsunk - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szombat este.
Bakondi György hozzátette, Magyarország határőrizeti tevékenysége nemcsak a magyar embereket védelmezi, oltalmazza, hanem az Európai Unió belső határával rendelkező országok polgárait is.
Rámutatott, hogy a határvédelem kérdésében a magyar kormány álláspontja tíz éve szilárd és eltökélt. "Mi azt mondjuk, hogy csak az léphet be, aki politikai menedékjogot kapott. Illegálisan, okmányok nélkül, a zöldhatáron nem lehet belépni" - fogalmazott.
Hozzátette, a bevándorlást az Európai Unió úgy közelíti meg, hogy be kell engedni mindenkit, majd aki nem kaphat politikai menedékjogot azt ki kell utasítani, de egyrészt okmányok nélkül nem állapítható meg a személyazonosságuk, másrészt kérdéses a kiutasítás hatékonysága, mert levélben közlik az érintettel, hogy el kell hagynia az országot.
Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta, az eddig kiépített határőrizeti rendszer hatástalanítását jelentené annak elfogadása, hogy az összes európai uniós migrációs kérelem negyedét Magyarországon kellene benyújtani.
"Ennek az lenne a hatása, amit 2015-ben megtapasztaltunk. Az utcákon gyalogló gyanús külsejű emberek, akik rajtunk keresztül próbálnak Nyugat-Európába jutni" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány álláspontjának megszületése előtt megkérdezték a magyar embereket és pártszimpátiától függetlenül a válaszadók 98 százaléka elutasította az illegális migránsok beengedését.
Bakondi György tájékoztatása szerint az elmúlt egy hónapban 13 százalékkal több migráns érkezett a görög szigetekre. A magyar-szerb határon is növekedés tapasztalható, már naponta 30 és 70 között van az elfogott határsértők száma.
Úgy vélte, még érvényesül a szerb rendőri akció terelő hatása, de a végtelenségig nem lehet erre erőket lekötni.
És akkor újra visszatelepülnek az embercsempészek, akik korábban a magyar határon tevékenykedtek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
