Magyarország 800 milliárd forintot költött a határőrizeti rendszer kialakítására, mivel ebből az Európai Unió egy fillért sem finanszírozott.
Indokolt, hogy a költségek megtérítésére pert indítsunk - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szombat este.
Bakondi György hozzátette, Magyarország határőrizeti tevékenysége nemcsak a magyar embereket védelmezi, oltalmazza, hanem az Európai Unió belső határával rendelkező országok polgárait is.
Rámutatott, hogy a határvédelem kérdésében a magyar kormány álláspontja tíz éve szilárd és eltökélt. "Mi azt mondjuk, hogy csak az léphet be, aki politikai menedékjogot kapott. Illegálisan, okmányok nélkül, a zöldhatáron nem lehet belépni" - fogalmazott.
Hozzátette, a bevándorlást az Európai Unió úgy közelíti meg, hogy be kell engedni mindenkit, majd aki nem kaphat politikai menedékjogot azt ki kell utasítani, de egyrészt okmányok nélkül nem állapítható meg a személyazonosságuk, másrészt kérdéses a kiutasítás hatékonysága, mert levélben közlik az érintettel, hogy el kell hagynia az országot.
Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta, az eddig kiépített határőrizeti rendszer hatástalanítását jelentené annak elfogadása, hogy az összes európai uniós migrációs kérelem negyedét Magyarországon kellene benyújtani.
"Ennek az lenne a hatása, amit 2015-ben megtapasztaltunk. Az utcákon gyalogló gyanús külsejű emberek, akik rajtunk keresztül próbálnak Nyugat-Európába jutni" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány álláspontjának megszületése előtt megkérdezték a magyar embereket és pártszimpátiától függetlenül a válaszadók 98 százaléka elutasította az illegális migránsok beengedését.
Bakondi György tájékoztatása szerint az elmúlt egy hónapban 13 százalékkal több migráns érkezett a görög szigetekre. A magyar-szerb határon is növekedés tapasztalható, már naponta 30 és 70 között van az elfogott határsértők száma.
Úgy vélte, még érvényesül a szerb rendőri akció terelő hatása, de a végtelenségig nem lehet erre erőket lekötni.
És akkor újra visszatelepülnek az embercsempészek, akik korábban a magyar határon tevékenykedtek.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.