Özönlenek az ukrán menekültek az ukrán-román határon
2024. október 30. 17:02
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak - közölte szerdai sajtóértekezletén Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális felügyelőségének vezetője.
Az Ukrajnával közös határszakasz 367 kilométeres északi részéért felelős máramarosszigeti határrendészet vezetője elmondta: a hatáskörükbe tartozó három megyében tavaly október végéig 3278 határsértőt fogtak el, idén pedig 10 700-at.
Közülük 5869-en Máramaros, 3767-en Szucsáva, 1064-en pedig Szatmár megyében lépték át az ukrán-román határt.
A román határrendészet honlapján közölt beszámoló szerint a szerdai sajtóértekezleten elhangzott: a határsértők 97 százaléka 18 és 60 év közötti ukrán állampolgár, aki azt állítja, hogy a háború miatt menekült Romániába.
A háború kezdete óta az említett három megye területén 19 068 ukrán állampolgár érkezett illegálisan Romániába.
Valamennyiüket beengedték és lehetővé tették, hogy vagy a román államtól kérjenek menedéket, vagy a 2022. március 4-i, a háború elől menekülők átmeneti védelméről szóló európai uniós határozat alapján folyamodjanak nemzetközi védelemért - részletezte a máramarosszigeti határrendészeti parancsnok.
"Sokan a Tisza hideg és örvénylő vizében, vagy a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén próbáltak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 25 ukrán állampolgárt találtunk holtan: 15-öt a Tisza román partján, tizet a Máramarosi-havasokban" - közölte Florin Coman.
Hozzátette: a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal.
A határrendészek, a hegyimentők és a tűzoltók 150 közös mentőmisszióban vettek részt a Máramarosi-havasokban az ukrajnai háború kezdete óta, ezek során 200 ukrán állampolgárt sikerült megmenteniük.
Idén 65 ilyen küldetésük volt, és 80 bajbajutott ukrán állampolgárt mentettek meg - mondta a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének vezetője.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
