A történelmet mindig azért forgatjuk, hogy identitást adjon nekünk és a jövőt megmutassa számunkra. Aki jobban ismeri a múltat, az jobban lát a jövőbe - fogalmazott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.

Rétvári Bence a Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján készült, Kaddis - Az Emlékezők Imája című zenés irodalmi előadás bemutatása alkalmából kiemelte: miközben Nyugat-Európában súlyos antiszemita megnyilvánulások történnek, Magyarországon - ahol az egyik legerősebb a nemzeti identitás és ami miatt az országot rendszeresen nacionalizmussal vádolják - a zsidóság az egyik legnagyobb biztonságban él Európában. Abban az országban, ahol a nemzeti identitás a legerősebb, ott vannak zsidó honfitársaink is a legnagyobb biztonságban - szögezte le az államtitkár.

Felidézte: az Institute for Jewish Policy Research egész Európában készített egy felmérést az Európai Zsidó Szövetség megbízásából 2022-ben, ami arra kereste a választ, hogy melyik a legbiztonságosabb ország a zsidóság számára a kontinensen, és az eredmények alapján Magyarország került a második helyre Olaszország után.

Magyarország az elmúlt években úgy tette a zsidóság számára is a legbiztonságosabb hellyé Magyarországot, hogy közben a magyarok nemzeti identitását is erősítette
- hangsúlyozta Rétvári Bence, majd hozzátette: "ez a kettő nem kizárja, hanem erősíti egymást".

A zsidók ott vannak biztonságban, ahol az emberek önmagukat is becsülik és a többi nemzetet is tisztelik, az ő nemzeti identitásukat is fontosnak tartják - mondta az államtitkár.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) főigazgatója felidézte: Kertész Imre 1975-ben megjelent Sorstalanság című remekműve a totális diktatúrák és a megsemmisítő táborok valóságát tükrözi vissza, az író 1988-ban megjelent Kudarc című műve pedig a megélt tapasztalatok átadásának nehézségeiről szól.

Kertész Imre 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye az erkölcsi kötelességről szól, ami a tapasztalatok továbbadását illeti. A mű elbeszélője összegez és mérleget készít, de nem kíván sem modellt, sem magatartásmintát adni nekünk - hangsúlyozta Schmidt Mária. Kiemelte: a regény magával ránt minket, és ha végigolvassuk a művet, akkor mindenki átérzi, hogy a 20. századi magyar történelem milyen sorssal sújtotta zsidó honfitársainkat.

A Kertész Imre Intézet által küldött írásos összegzés szerint a Kertész Imre művéből elkészült Kaddis - Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás, az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája.

A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megvalósult előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.

Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.

Az előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta, Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Lukács Miklós állították össze és adják elő. A prózai szövegek Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatók.

A másfél órás produkció a KKETTK Alapítvány felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében valósult meg. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történész, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.

A produkciót a következő hetekben országjáró körút részeként, ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők.