Aki jobban ismeri a múltat, az jobban lát a jövőbe
2024. november 9. 23:10
A történelmet mindig azért forgatjuk, hogy identitást adjon nekünk és a jövőt megmutassa számunkra. Aki jobban ismeri a múltat, az jobban lát a jövőbe - fogalmazott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.
Rétvári Bence a Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján készült, Kaddis - Az Emlékezők Imája című zenés irodalmi előadás bemutatása alkalmából kiemelte: miközben Nyugat-Európában súlyos antiszemita megnyilvánulások történnek, Magyarországon - ahol az egyik legerősebb a nemzeti identitás és ami miatt az országot rendszeresen nacionalizmussal vádolják - a zsidóság az egyik legnagyobb biztonságban él Európában. Abban az országban, ahol a nemzeti identitás a legerősebb, ott vannak zsidó honfitársaink is a legnagyobb biztonságban - szögezte le az államtitkár.
Felidézte: az Institute for Jewish Policy Research egész Európában készített egy felmérést az Európai Zsidó Szövetség megbízásából 2022-ben, ami arra kereste a választ, hogy melyik a legbiztonságosabb ország a zsidóság számára a kontinensen, és az eredmények alapján Magyarország került a második helyre Olaszország után.
Magyarország az elmúlt években úgy tette a zsidóság számára is a legbiztonságosabb hellyé Magyarországot, hogy közben a magyarok nemzeti identitását is erősítette
- hangsúlyozta Rétvári Bence, majd hozzátette: "ez a kettő nem kizárja, hanem erősíti egymást".
A zsidók ott vannak biztonságban, ahol az emberek önmagukat is becsülik és a többi nemzetet is tisztelik, az ő nemzeti identitásukat is fontosnak tartják - mondta az államtitkár.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) főigazgatója felidézte: Kertész Imre 1975-ben megjelent Sorstalanság című remekműve a totális diktatúrák és a megsemmisítő táborok valóságát tükrözi vissza, az író 1988-ban megjelent Kudarc című műve pedig a megélt tapasztalatok átadásának nehézségeiről szól.
Kertész Imre 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye az erkölcsi kötelességről szól, ami a tapasztalatok továbbadását illeti. A mű elbeszélője összegez és mérleget készít, de nem kíván sem modellt, sem magatartásmintát adni nekünk - hangsúlyozta Schmidt Mária. Kiemelte: a regény magával ránt minket, és ha végigolvassuk a művet, akkor mindenki átérzi, hogy a 20. századi magyar történelem milyen sorssal sújtotta zsidó honfitársainkat.
A Kertész Imre Intézet által küldött írásos összegzés szerint a Kertész Imre művéből elkészült Kaddis - Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás, az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája.
A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megvalósult előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.
Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
Az előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta, Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Lukács Miklós állították össze és adják elő. A prózai szövegek Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatók.
A másfél órás produkció a KKETTK Alapítvány felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében valósult meg. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történész, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.
A produkciót a következő hetekben országjáró körút részeként, ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
