A kutatások és technikai fejlesztések előrehaladása ellenére a műhús, vagy húspótló készítmények megjelenése a boltok polcain még bőven várat magára, szerencsére. A "hús" 3D nyomtató általi termelésének folyamata egyelőre rendkívül költséges és időigényes. De miből is készül a műhús?

flickr

A Reutlingeni Egyetemen már több mint öt éve fejlesztik azt az eljárást, amivel húspótlót készíthetnek egy 3D nyomtató által, a hagyományos hústermelés alternatívájaként. "A biotechnológiai eljárásnak antibiotikum-mentesnek, állati összetevőktől mentesnek, költséghatékonynak, élelmiszer-kompatibilisnek kell lennie, és a mesterségesen előállított "hús" ízében, állagában és megjelenésében is a valódi húsra kell emlékeztessen” - foglalta össze az elvárásokat Kluger Petra, a kutatás vezetője a Niusnak.

Az egyetem tudósai a nyomtatott "hús" előállítási folyamatának részeként azt is elárulták, hogy honnét származik a műhús tenyésztésének alapanyaga, attól pedig nem éppen jön meg az étvágyunk. A kutatók vágóhídi hulladék maradványokat darabolnak fel, majd enzimatikusan emésztik őket, ami által prekurzor sejteket nyernek ki belőlük.

A Reutlingeni Egyetemen sikerült a kutatóknak a prekurzor sejteket élő szervezeten kívül tenyészteni, és egy speciálisan kifejlesztett tápközeg segítségével serkenteni őket zsírsejtekké történő átalakulásra. A zsírsejteket ezután egy bioreaktorban egyesítették, hogy kis sejtcsomókat, úgynevezett szferoidokat képezzenek.

A szferoidok olyan 3 dimenziós sejt modellek, amelyeket elterjedten használnak alapvető biológiai folyamatok tanulmányozására. Az alapkutatás és az ipar is felfigyelt már ennek a modell rendszernek az előnyeire, és alkalmazzák gyógyszerre adott válaszreakciók vizsgálata során vagy 3D szövetek, szervek előállítása kapcsán - olvasható a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont weboldalán a szferoidokról.

A folyamat végén a német egyetem kutatói az előállított szferoid gömböket végül beépítik egy ehető biotintába, majd egy 3D nyomtatóval műhúst nyomtatnak. A nyomtatási folyamat alatt a sejtekből előállított biotinta mesterségessé válik a 3D nyomtatóban - foglalta össze a folyamatot, és nevezte áttörőnek az elért eredményt Kluger Petra, a Reutlingeni Egyetem projekt vezetője.

Egyelőre nem kell félni, a nyomtatott húsok a következő években még biztos nem lepik el a boltok polcait, ehhez az előállítási költségek drasztikus csökkentésére lenne szükség. De a fő kérdés továbbra is az, hogy a hústermelés környezetvédelmi és állatjóléti problémáira valóban-e a műhús evés a megfelelő válasz, vagy csak az előszeretettel latte avokádót fogyasztó bizonyos körök erőltetnék rá ezt is az emberekre.

Apropó avokádó. Vajon az előbb említettek tudják, hogy átlagosan 2000 liter víz szükséges egy kiló avokádó megtermeléséhez? Nagyjából kétszer annyi, mint egy kiló almáéhoz.

GAK