Dr. Hatala József folytatja: újraválasztották a Magyar Autóklub elnökét.
autoklub.hu
A 2024. év a tisztújítás éve volt a Magyar Autóklub életében. Az egész évet átfogó választási ciklus zárásaként december 19-én tartották meg az Országos Tisztújító Küldöttgyűlést a szervezet budapesti központjában.
Az eseményen az ősszel megválasztott új országos küldöttek elfogadták az Országos Elnökség beszámolóját az elmúlt öt év működéséről és gazdálkodásáról, valamint döntöttek a vezető tisztségviselőkről. A szavazás eredményeként Dr. Hatala Józsefet - aki 2017 óta tölti be az elnöki tisztséget - újraválasztották. A társelnöki pozíciót továbbra is Dr. Kovács Zoltán tölti be.
A küldöttgyűlésen döntés született a Klub alelnökeiről, az Országos Elnökség választott tagjairól, valamint a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság összetételéről is.
Az elmúlt hónapokban a Klub működési struktúrája is megújult: a régiók száma az új Alapszabály szerint hétről ötre csökkent, és új, lendületes vezetők vették át a regionális irányítást. Ez a tisztújítási folyamat része annak a megújulásnak, amelynek célja a tagság bázisának erősítése és a fenntartható mobilitás előmozdítása.
"Kiemelt célunk a zöld mobilitás előmozdítása, a közlekedésbiztonság fejlesztése, valamint tagjaink és a közlekedők érdekeinek képviselete. A Magyar Autóklub sikeres működését továbbra is elkötelezett szakemberek biztosítják." - mondta Dr. Hatala József.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
