Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Gyöngyöst nyugat felől elkerülő út átadásán 2024. december 20-án. Mögötte Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b) és Szókovács Péter (Fidesz-KDNP-VSZE) polgármester. MTI/Illyés Tibor
Gyöngyös nyugati elkerülő útjának elkészültével is folytatódnak a fejlesztések Észak-Magyarországon - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára az elkerülő út pénteki átadásán.
Nyul Zoltán a gyöngyösiek karácsonyi ajándékának nevezve a beruházást, és jelezte: a fejlődés nem áll le, hiszem Észak-Magyarország a kormányzati fejlesztéspolitika kiemelt akcióterülete lesz a következő években is. Így 2025 augusztus végéig megújul az M3-as autópálya teljes észak-magyarországi szakasza, 2030-tól pedig elkezdődik a Budapest-Gyöngyös szakasz kétszer háromsávosra bővítése.
Emlékeztetett: az elkerülő első üteme már 15 éve elkészült, ám a most megvalósult második ütem és a hozzá kapcsolódó fejlesztések tették lehetővé annak tényleges használatba vételét. Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, összesen több mint bruttó 10 milliárd forint hazai forrásból megvalósult fejlesztés részeként megújult a másfél évtizede épült, mintegy 3 kilométer hosszú szakasz és további 1,5 kilométer új, kétszer egysávos utat épített a kivitelező HE-DO Építő Zrt. és konzorciumi partnere, a Colas Út Építőipari Zrt.
Ezzel végre valóban sikerült biztosítani a város elkerülésének lehetőségét, emellett a beruházás annak élhetőbbé tételéhez is hozzájárult a forgalom- és zajterhelés csökkenésén keresztül - mondta. Az új, illetve megújult közlekedési infrastruktúra városfejlesztési szempontból is jelentős, hiszen a jövőbeni befektetések számára is vonzóbbá tette a környéket - jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Két új híd létesült és egy harmadik felújítása is megtörtént a projekt során, melynek Gyöngyös belvárosában elvégzett munkáit már 2023-ban átadták. Ennek eredményeként az ottani közlekedés is biztonságosabbá és gördülékenyebbé vált, a teljes beruházás pedig lehetővé teszi, hogy Gyöngyös gazdasági potenciálját kiaknázva tervezhesse jövőjét - fogalmazott.
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a Gyöngyöst nyugat felől elkerülő út átadásán 2024. december 20-án. Mögötte Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára. MTI/Illyés Tibor
Horváth László, a térség országgyűlési képviselője felidézte: az elkerülő út építését két évtizede ígérte meg az akkori baloldali kormányzat, majd ebből a 2000-es évek elején adták át az első 3 kilométert. "Az akkori szalagátvágásról azonban időközben kiderült, hogy az egyúttal a gyöngyösiek átvágása volt" - fogalmazott, jelezve: a kivitelezésében "nem volt sok köszönet", a most átadott beruházás közben derült ki ugyanis, hogy a korábban elkészült szakasznak hiányzott az alapja. Az előírások szerint 60 centiméter vastagságú út így helyenként alig volt 6 centiméter, miután "a szűz agyagra húztak egy vékony aszfaltréteget" - közölte.
Köszönet illeti a kormányt, hogy az elmúlt 3 évben mintegy 10 milliárd forintot biztosított a Gyöngyöst érintő úthálózat fejlesztésére és hogy a 15 évvel ezelőtti mulasztás közel 3 milliárd forintos árát is megfizette - hangsúlyozta Horváth László, hozzátéve: ezzel egy fejezet lezárult és egy másik kezdődik, amely már a várost északról elkerülő út tervezéséről és megvalósításáról szól.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
