Fokozott körültekintés mellett zajlik a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületében rejtőző atombunker bontása - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szombaton az MTI-vel.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok során a környező épületek védelme és az ott lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet - írták.
Felidézték: a három, helyenként négyméteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.
A tárca kiemelte, hogy a Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon.
Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker "igen kemény diónak bizonyul"- fogalmaztak.
Tájékoztatásuk szerint a hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást.
Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal - közölték.
Rámutattak arra, hogy a munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása, a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak.
Emlékeztettek: a bontási törmelék kezelésére már a közbeszerzés során szigorú feltételeket írt elő az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így - a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után - a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.
Ennek elszállítása folyamatos, amelynek során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett - írták.
"A bontási és építési munkák a BREEAM fenntarthatósági rendszer követelményeinek megfelelnek, azaz a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a környezetterhelés csökkentése a legmagasabb szintű nemzetközi elvek szerint folyik" - közölte a tárca.
A tájékoztatás szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza korszerű otthona lesz a hazai felsőoktatás egyik kiemelten fontos intézményének. A beruházás azonban ennél sokkal több: egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, amelynek során megújulnak és megnyitják kapuikat az ott lévő, elhanyagolt állapotú, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek, felfrissül a Palotanegyed arculata, bővülnek a belvárosi zöldfelületek és megújulnak az utcák, terek.
"Az új egyetemi kampusz elkészülte után a Nemzeti Múzeum környezete a város egyik legszebb részévé válik"- zárul a közlemény.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön a Parlamentben.
"Mi meg akarjuk védeni a magyar embereket, meg akarjuk védeni Európa gazdaságát, és nem szeretnénk, hogy az orosz-ukrán háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. Becslések szerint ugyanis csak az ukrán újjáépítés számlája 500 milliárd euró körül lenne, ha nem több. Ez tarthatatlan. Ilyen jellegű döntéseket nem szabad az emberek feje felett meghozni" - emelte ki Bóka János.
Az ukránok nem fogadják el, hogy Magyarországon a magyar emberek hozzanak döntést Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, és végképp nem fogadják el, ha ez a döntés negatív, és ezért fenyegetőznek, zsarolnak és támadnak bennünket.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
