Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
2025. április 4. 08:30
pixabay
2012-ben az EU kapta a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.
Áldások volt ezek az értékek több százmillió ember számára.
„Előmozdította”a békét – igen, ez kell most. Béke két szláv nép, két keresztény ország között. Az Európai Unió a béke Nobel-békedíjas mestere. Ezért kell minél előbb ezt a két háborúzó államot az Európai Unióba beléptetni.
Megbékélés – igen ez nélkülözhetetlen a tartós békéhez. Ukrajna és Oroszország között ez több évtizedes kemény munka, sőt küzdelem lesz. A két népet a
Majdan-puccs után atlanti propagandaközpont uszította egymás ellen: főleg az ukrán társadalmat bőszítette a testvérnép ellen.
Ez a propagandahatást nehéz lesz semlegesíteni.
Főleg azért, mert több éves háborúban ontotta egymás vérét a két keresztény nép: nagy gyűlölet halmozódott fel a térségben.
Demokráciát – igen, ezt is „előmozdítani” kell. Kijevben, ahol a parlament épületébe még békeidőben is csak közeli házak titkos pincéiből alagúton mehettek be – és onnan jöhettek ki – a képviselők, mert bandák leselkedtek rájuk, bizony, deficites a demokrácia.
Ugyanez mondható el a brüsszeli szélsőségről is.
Egy kis korrupt csoport kaparintotta magához az ötvenezres bürokrácia fölötti uralmat. Ők szórhatják az európai adófizetőktől beszedett pénzt. A valódi demokratákkal szemben a Brüsszel által felbérelt propagandacsoportok keltenek gyűlöletet,
Emberi jogok – amelyek egyre többen vannak. Ezek ügyét is „előmozdítani” kell ott, ahol martalócok fogdossák össze az utcákon a gyerekét babakocsiban toló édesapákat, és viszik ki a frontra, ahol naponta ezres nagyságrendben halnak meg fiatalemberek.
És Brüsszel sem más szellemiségű: kettős mércével osztogatják, vagy vonják meg az emberi jogokat. Börtönben találhatják magukat azok a politikusok, akik szuverenista irányvonalat visznek.
Ukrajnában és Oroszországban hiteles választásokat kell tartani. Ezt ne az Atlantikum által felbérelt NGÓ-k ellenőrizzék.
El kell kezdeni építeni a jogállamot.
Semlegesíteni azokat a bűnözői szervezeteket – köztük az EU egyes térségeibe már beférkőzött drogmaffiákat –, amelyek most a háborúban rengeteg fegyverhez jutottak.
És ami az Európai Unióban is, Ukrajnában is a legfontosabb.
Megszüntetni a korrupciót.
Az EU-ban elképesztő korrupciós cunami söpört végig a Covid idejében. A legmagasabb posztokon zsebeltek be megszámlálhatatlan pénzt. Hasonló folyamat játszódott le Kijevben is: multimilliárdossá váltak a hadiipar érdekeit emberéletek százezrei árán kiszolgáló csúcsvezetők: az egyik főmufti brit királyi kastélyt is vásárolt.
Ezeket a politikusokat szembesíteni a jogállammal – valószínűleg ez lesz a legnehezebb.
Ugyanakkor Ukrajna is, Oroszország is keresztény állam. Az Atlanti-óceántól az Urálig nagy teret foglalnak a kontinensen. Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov… Az orosz kultúra egyértelműen európai. Az ország keresztény. Moszkvának is EU-fővárossá kell válnia.
Ezáltal nem „csak” Európa békéje jönne el.
Az ukrán, orosz EU-csatlakozás a régóta áhított világbékét is „előmozdítaná”,
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Fegyvergyártók, fegyverkereskedők biznisze zajlik az ukrán véráldozat árán, s ebben Ursula von der Leyen, az egykorì német védelmi miniszter nyilván behozhatatlan tapasztalatokkal rendelkezik - rögzíti Galló Béla.
Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
A Liga utoljára 2017-ben tartott tisztújító kongresszust, amikor a párt neve még Északi Liga volt. Matteo Salvini 2013 óta vezeti a jobboldali erőt. Matteo Salvini egyedüli főtitkár-jelöltként indul a vasárnap tartandó szavazáson, amelyen a Liga küldöttei megújítják a párt egész vezérkarát.