Erős nemzeti haderő kiépítése garantálhatja csak Magyarország biztonságát - mondta a Honvédelmi Minisztérium védelemi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Ludovika Fesztiválon.

"Nem hagyatkozhatunk a véletlenre. Korszerű haditechnikára, felkészült és elhivatott katonákra van szükségünk" - jelentette ki az államtitkár, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a társadalom is elismerje és támogassa a tevékenységüket.

Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy 2010-ben világszerte emelkedni kezdett a fegyveres konfliktusok száma és intenzitása, ma magasabb szinten van, mint a hidegháború vége előtti időszakban. Magyarország térségét leginkább a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború veszélyezteti. Ez a legjelentősebb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta - mutatott rá.

Mint kifejtette, további geopolitikai feszültség jelent meg 2023 októberében az Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt, amely nemcsak a Közel-Keleten, hanem az Indiai-óceán nyugati partvidékén és a Vörös-tengeren is éreztetheti hatását. Afrikában pedig az évek óta folyó szudáni polgárháború destabilizálja a Száhel-övezet biztonságát, és azáltal, hogy ez a konfliktus átterjedt a szomszédos országokra, migrációs nyomást helyezett Európára. Az India és Pakisztán közötti konfliktus a napokban fellángolt, valamint a mianmari polgárháború is fokozott nyomást helyezett a környezetére és egész Dél-Kelet Ázsiára - mondta.

Mindezeken túl vannak úgynevezett lappangó konfliktusok is - mutatott rá az államtitkár, példaként említve a Nyugat-Balkán térségét, a Dél-kínai-tenger, valamint a Kína és Tajvan közötti feszültséget.

Kutnyánszky Zsolt kiemelte, ebben a megváltozott biztonsági környezetben megkerülhetetlen tényezővé vált az új amerikai adminisztráció. A korábbi adminisztráció idején a "hűvös politikai kapcsolatok a katonai együttműködésre is rányomták a bélyegüket", azonban Donald Trump megválasztásával a magyar és az amerikai kapcsolatokban új korszak nyílt - mondta a politikus, hozzátéve: mind a két ország részéről komoly szándék van az együttműködésre és annak fokozására.

A katonai diplomácia szólva közölte: Magyarországnak 57 országgal van ilyen kapcsolata. Az államtitkár azt mondta: az Európai Unió és a NATO rendszerein kívül is proaktívan dolgoznak a kétoldalú kapcsolatrendszerek építésén, bővítésén.

Az államtitkár további, a szövetségi rendszeren kívül álló partnerként jelölte meg Izraelt, amelyre - mint mondta - döntő mértékben számítanak a haderőfejlesztés során. A honvédelmi tárca folytatja az ázsiai, a közel-keleti, valamint az afrikai kapcsolatok bővítését - tette hozzá.

Magyarország műveleti szerepvállalása kapcsán Kutnyánszky Zsolt célként jelölte meg, hogy a NATO "egyik, létszámarányosan jelentős nemzetközi hozzájáruló tagállama lehessen".

Donald Trump amerikai elnökké választásával új időszámítás kezdődött, ugyanis az Egyesült Államok egyértelműen jelezte a NATO számára, hogy nagyobb erőfeszítést szeretne látni a tagállamoktól. A június végén Hágában megrendezendő NATO-csúcstalálkozó központi témája, a transzatlanti kapcsolatok további erősítése, valamint a közös teherviselés lesz - mondta az államtitkár, aki ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az eddigi 2 százalék helyett a tervek szerint a GDP 5 százalékát várnák el a tagállamoktól az amerikaiak.

Magyarország "a szövetségnek megbecsült tagja, teljesítményünket a szövetségesek és a NATO szakértők is egyértelműen elismerik", és a közös teherviselésből méretünkhöz képest arányosan kivesszük a részünket. Sőt a jelenleg érvényben lévő 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt 2023 óta, a walesi vállaláshoz képest egy évvel hamarabb teljesítettük, emellett tavaly a NATO-tagországok közül Lengyelország után Magyarország volt az, amelyik a védelmi kiadásainak a legnagyobb részét haderőfejlesztésre fordította - mutatott rá.

Kutnyánszky Zsolt kiemelte: Magyarország úgy véli, hogy a legfontosabb a szövetség hitelességét megőrző, de egyben reális célkitűzés elfogadása a megrendezendő csúcson. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az átállás lépcsőzetes legyen, és tartsa tiszteletben az egyes országok teherbíró képességét.
A haderőfejlesztésre kapcsán úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésre álló forrásokat "vasakra és az emberre" költik.

Kutnyánszky Zsolt elmondta: a Magyar Honvédség létszáma 1989 és 2002 között 150 ezerről alig több mint 10 ezer főre csökkent. A védelmi kiadások a GDP 1,2 százalékára csökkennek a 2000-es évek végére. Innen kellet elindítani az építkezést, és a nemzetstratégiai célunk, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben ütőképes, innovatív és high-tech Magyar Honvédség hatékonyan tudjon reagálni - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a minden fegyvernemet érintő fejlesztési programmal párhuzamosan hadiipari fejlesztési programot is megvalósítsanak.

Kutnyánszky Zsolt szólt arról is, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik célkitűzése, hogy a hivatásos, önkéntes állomány feltöltöttségét növeljék, a kiképzett és felkészített jelentős katonai és szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyi állományt megtartsák. Nem cél, hogy mindenki katona legyen, de az igen, hogy fiatalok rendelkezzenek gyakorlati honvédelmi ismeretekkel.