A török külügyminisztérium által kiadott fotón az ukrán és az orosz küldöttség a tárgyalóasztalnál Hakan Fidan török külügyminiszter jelenlétében az isztambuli Dolmabahçe palotában, 2025. március 16-án – Fotó: Török külügyminisztérium / EPA / MTI
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon - jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
Közölte azt is, hogy Kijev találkozót kért a két ország államfője között, és Moszkva ezt tudomásul vette.
Kifejezte Oroszország készségét az Ukrajnával folytatott tárgyalások folytatására. Elmondta: a felek megállapodtak abban, hogy előterjesztik egymásnak a tűzszünetre vonatkozó részletes elképzeléseiket.
Megyinszkij szerint az orosz delegáció egészében véve elégedett az ukrán féllel folytatott tárgyalások eredményével.
A szemben álló felek több mint három évvel az ugyancsak Isztambulban folytatott rendezési tárgyalások megszakadása után találkoztak ismét közvetlen megbeszélésen. A tárgyalás, amelyet eredetileg csütörtökre terveztek, az orosz közlések szerint több mint másfél órán át tartott.
A küldöttségvezető a Rosszija 1 televíziónak elmondta, hogy a tárgyalások orosz nyelven folytak, a helyszínen lévő tolmácsot a felek nem vették igénybe.
"Mivel mi a tárgyalásokat az isztambuli folyamat folytatásának tekintjük, nagyon fontos volt emlékeztetni arra, hogy miről állapodtunk meg (a fehéroroszországi) Homelben még (2022) február végén, és hogy mindez hogyan végződhetett volna, ha Ukrajna február végén beleegyezett volna a békébe. Ők nem egyeztek bele, húzták az időt, és ezután következett a következő szakasz a megállapodásokban, Isztambulban" - nyilatkozott.
Mint mondta, az isztambuli folyamat már "keményebb" volt a terepen kialakult helyzet alapján, mint amit Homelben javasoltak.
"De sajnos az isztambuli folyamat is meghiúsult a Nyugat közvetlen beavatkozása miatt. Ismerjük ennek a beavatkozásnak a történelmi analógiáját, és tudjuk, hová vezet" - hangsúlyozta a delegációvezető.
Érvelése szerint a Nyugat beavatkozása az 1877-1878-as orosz-török háborút lezáró San Stefano-i békét követő megállapodásokba a balkáni háborúkhoz (1912-1913) és az első világháborúhoz (1914-1918) vezetett.
Megyinszkij Napóleonra hivatkozva azt mondta, hogy a háború és a tárgyalások mindig egyidejűleg folytak. Példaként az amerikaiak által vívott koreai és vietnámi, valamint a szovjet-finn háborút említette meg. Mint mondta, aki tűzszünetet követel a tárgyalások feltételeként, az "nem ismeri a történelmet".
Felidézte a Nagy Északi Háborút, is amelyet 21 évig vívott Svédországgal Oroszország. Megyinszkij szerint Nagy Péter cár többször is békét ajánlott az angol-francia támogatást élvező svédeknek, akik ezt elutasították, és végeredményben elvesztették nagyhatalmi státusukat. A küldöttségvezető az első német kancellárra, Otto von Bismarckra is hivatkozott, "aki hosszú évekig volt nagykövet Szentpéterváron, kiválóan megtanulta az orosz nyelvet, érezte Oroszországot, és mindig azt mondta: soha ne próbáld meg becsapni az oroszokat és ellopni tőlük valamit".
"Mert eljön az idő, előbb vagy utóbb, az oroszok mindig eljönnek azért, ami az övék" - mondta Megyinszkij.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Barsi Balázs fontos könyvek, tanulmányok, könyvfordítások szerzője. A műfordítás vértelen szellemi hódítás, a világkultúra kincseinek legális honosítása, a gondolkodni és beszélni tudó ember univerzális megismerő tevékenysége. Barsinak, hasonlóan, mint Szabó Lőrincnek „a latin hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ.” Végül francia nyelven írta doktori értekezését is a gazdag ifjú bibliai példázatának exegéziséréről.
A reformkor elején megfogalmazódott, hogy nem csupán bazilikát kell építeni Esztergomba, hanem „magyar Siont”, „magyar Vatikánt”. A cél az volt, hogy a mohácsi csatavesztés előtti Magyar Királyság fénykorát felélesszék. A bazilika klasszicista épülete volt ennek az elgondolásnak a központi eleme.
Ha nincs Facebook, valószínűleg Magyar Péternek esélye nem lett volna politikai karriert építenie. A közösségi oldalon, az elérések tekintetében előnyt élvező élő videókra, és azok hálózat szerű megosztására támaszkodva megannyi embert ért el, de úgy tűnik, hogy ennek részben vége. Hamarosan a Facebook törli a korábbi élő videókat.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
