Latorcai Csaba: Kezd lejárni az első 100 nap, és nem valami jó a mérlege
Kapkodás, magyarázkodás, utólagos tűzoltás; miközben egyre több ügyben derül ki, hogy időben is lehetett volna cselekedni – értékelte az elmúlt hetet közösségi oldalán vasárnap a KDNP ügyvezető alelnöke. Kiemelte: lassan mérleget lehet vonni az első 100 napról. Három hónap után már nem elég másokra mutogatni, a kormány döntéseiért, hibáiért és elmaradt intézkedéseiért annak kell felelősséget vállalnia, aki ma vezeti az országot.
Pakson a miniszterelnök és a miniszterek egymásnak adják a kilincset, készülnek a videók, mennek a helyszíni bejelentkezések. Csak egy kérdés maradt: ha most néhány nap alatt lehetett érdemi beavatkozást tenni a Duna kritikus szakaszán, akkor miért nem tették meg hetekkel korábban? – vetette fel Latorcai Csaba. Hangsúlyozta, a rekordalacsony vízállás nem egyik napról a másikra alakult ki, Magyar Péter már májusban tudta, hogy baj lehet. Nem az imázsfotókkal van gond, hadd csinálja, hiszen Facebook-kormányzáshoz azok kellenek. Hanem azzal, hogy
akkor kezdtek kapkodni, amikor már komoly energiabiztonsági következményekkel kellett számolni.
És ezt a magyar családok pénztárcája bánhatja majd – figyelmeztetett a kereszténydemokrata politikus. Rámutatott: a vízügyi államtitkár körül is egyre kínosabb a történet. Gajdos László azt mondta, Kelemen Ágnes Ausztriában tárgyalt a vízválság kritikus napjaiban, ehhez képest az illetékes osztrák minisztérium szerint nem volt ilyen hivatalos személyes egyeztetés, csupán telefonon beszéltek vele.
Latorcai Csaba kitért „a Tisza köztársasági elnökére” is, felidézve, Baka András tagja volt annak a strasbourgi bírói többségnek, amely a Korbely-ügyben Magyarország ellen döntött. Egy olyan ügyben, amely az 1956-os tatai sortűzhöz, a forradalmárok halálához és az elkövetők felelősségre vonásához kapcsolódott. Baka András ráadásul a döntés után erkölcsi elégtételről beszélt Korbely János kapcsán – jegyezte meg az ügyvezető alelnök. Hozzáfűzte, idén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján különösen súlyos, hogy Magyarországnak olyan köztársasági elnöke lett, aki ebben az ügyben nem az áldozatok, hanem a sortűz vádlottja mellett álló döntéshez adta a nevét. 1956 és az áldozatok emléke ennél több tiszteletet érdemel.
A költségvetési „csodáról” is gyorsan kiderült, hogy nem egészen úgy fest, ahogy megpróbálták eladni
– folytatta Latorcai Csaba. Közölte, a Pénzügyminisztérium nagy sikerként mutatta be a júliusi több mint ötszázmilliárdos többletet, csakhogy ennek jelentős része korábban előkészített uniós pénzekből, hitelekből és későbbre tolódó kiadásokból állt össze. Közben Kármán András olyan vízügyi fejlesztéseket is megvétózott, amelyek éppen vízpótlást és tározást szolgáltak volna. Elég furcsa úgy az előző kormányt támadni a vízügyi beruházások hiánya miatt, hogy közben a saját pénzügyminiszterük állít le ilyen fejlesztéseket – fogalmazott a KDNP országgyűlési képviselője. Kitért arra, hogy megszavazták a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését. „Minden segítség számít, ezért támogattuk a javaslatot. De mondjuk ki világosan: nem ezt ígérték.
Magyar Péter a kampányban minden gyógyszer ÁFA-mentességéről beszélt, ehhez képest most csak a vényköteles készítmények áfáját törlik el” – emlékeztetett az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.
