A Fidesz jelentős előnnyel rendelkezik a fővároson kívül (46 százalék) a Tisza Párttal (38 százalék) szemben. Ez a kormánypárti fölény a községekben (57 százalék) a legnagyobb, ahol Magyar Péter pártját a szavazók kevesebb mint harmada (32 százalék) támogatja. A Tisza Párt szavazói leginkább a nagyobb városokban koncentrálódnak - derül ki a Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatásából.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke keddi, zártkörű beszédének fókuszában a Fidesz-KDNP balatonfüredi frakcióülésén az az új nemzetközi helyzet állt, ami Donald Trump hatalomra kerülésével alakult ki - értesült a Magyar Nemzet.
Magyar Péter is téma volt a DK-MSZP-Párbeszéd Zöldek vasárnapi közös kampánynyitóján. Molnár Csaba gyurcsányi árnyék-kancelláriaminiszter anélkül, hogy kimondta volna a nevét, a színpadon hosszan utalgatott rá. Nem csoda, hogy a baloldali pártok ennyit foglalkoznak vele. A Nézőpont Intézet felmérése ugyanis kimutatta, hogy a kormánypártok népszerűségére szinte semmilyen hatással nem volt Magyar Péter feltűnése, ellenben a baloldali pártoktól tömegével vitt el szavazókat.
Ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat, a Fidesz – 52 százalékkal – nagy valószínűséggel elérné a 2022-es hazai listás eredményét – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. Mint írták, a Fidesz–KDNP őrzi a vezető helyét a pártversenyben, egy most vasárnapi országgyűlési választáson ugyanis a magyarok több mint fele szavazna a pártszövetségre. Mindez azt jelenti, hogy a kormánypártok előnye az elmúlt egy év válságos időszaka ellenére sem kopott el, továbbra is stabilan őrzi első helyét a magyar pártversenyben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
