Ukrajnáról a Felsőörsi Dispután

- Tanár úr, Ukrajna beerőszakolása az Európai Unióba annyira ésszerűtlen, hogy ezt csak azok erőltethetik, akiket valamilyen korrupcióval érdekkeltté tettek. Miképpen lehetne ezeket a politikusokat leleplezni még a baj bekövetkezte előtt?
- Minden bizonnyal korrupció is lehet a potenciális döntések mögött. Mindemellett azonban azt is látnunk kell, hogy
már a politikusokra is jellemző, hogy maguk is férleinformáltak, régóta külön buborékokban élnek és elszigetelődnek
a realitásoktól. Ebből kifolyólag nem is feltétlenül kell korrumpálni őket. Másrészt pedig amennyiben személyesen is érintett egy-egy szereplő (például a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő asszony, aki Észtországból származik), akkor szintén nehéz obejtív döntéseket várni tőle, a személyes félelem vagy
bosszúvágy
hosszabb távon rossz tanácsadónak tűnik. Néhány lehetőséget látok csak. Egyfelől a következő EP-választásokon ott lesz a választópolgárok kezében a lehetőség a változtatásra, másrészt pedig működtetni kell és fenn kell tartani olyan csatornákat, ahol az emberekhez és a döntéshozókhoz eljuthatnak a valós információk, jelen esetben a valós harctéri folyamatok, a politikai döntések mögötti motivációk, valamint a költségvonzatok is a különböz politkai döntések mögött (fegyverszállítményok értéke, a szankciós politika következményei...). A döntéshozók és a választók tájékozatása elsődleges.
Magyarország kiemelten fontos
szerepet játszik e téren, mert másfél évtizedig meglehetősen kiegyensúlyozott médiarendszer jellemezte, ez éppen napjainkban alakul vissza EU-konformmá, azaz
globalista liberálissá.
Kötelességünk tájékoztatni az európai polgárokat arról, hogy milyen módszereket alkalmazva zajlik az itthoni médiarendszer átalakítás, valamint, hogy milyen lépésekben történt a hazai lakosság esetében egy,
a valóságtól rendkívül távol eső realitáskép kialakítása,
amely megágyazott a tavaszi választási eredményeknek. Ezzel talán a többi nemzet immunitását erősíteni tudjuk a jövőre nézve. A mai európai elit hátországának gyengítésében látom a megoldást egyértelműen, ami azt jelenti, hogy
politikai vezetői elitcserére
kell játszani.
- Az Orosz Védelmi Minisztérium közleményei szerint Ukrajna a keleti fronton naponta ezres nagyságrendben veszít katonákat. Kijev meddig bírhatja ezt emberanyaggal?
- Mindkét közvetlen résztvevő fél a háborúban erősen kozmetikázza a számokat. Érdemes olyan relatíve független információforrásokra támaszkodni, mint a Divgen (amely persze Oroszországhoz kötődik, de nem közvetlenül állami fenntartású), vagy az idehaza hányatott sorsú elemző (folyamatosan próbláják ellehetetleníteni munkáját), Magyar B. Tamás oldala. Ezek megerősítik azt, hogy a kezdeti időszakot követően, amikor az orosz veszteségek mindenképpen megaladták az ukránokét, több lépésben stratégiai váltást eszközöltek az oroszok, és mára valóban
sokkal jelentősebbek az ukrán hactéri veszteségek.
Nem tudhatjuk pontosan, hogy meddig bírják az ukránok, de azt láthatjuk, hogy évről évre kevesebb ellentámadási kísérlet és sikeres támadás jellemzi hadmozdulataikat, valamint arról is tudunk, hogy
egyre képzetlenebb és fiatalabb, vagy éppen túlzottan időskorú lakost soroznak
be a seregbe, nyilvánvalóan kényszerből. Mindezt a külföldi zsoldosok és önkéntesek létszáma sem tudja ellensúlyozni. Én most úgy látom, hogy a hanyatlás korszakában van az ukrán haderő, ezért annyira fontos a gyorsított és igencsak baráti csatlakozási tárgyalási folyamat.
- Minthogy Ukrajna a kivándorlókkal mintegy 10 millió embert veszített, sok lebombázott házat egy ideig nem is kell visszaépíteni. Mekkora a sansz arra, hogy a hazájukat elhagyók egy része visszaköltözzön a harcok elülte után?
- Rendívül sok hivatalos intézményi és szakértői becslés érhető el Ukrajna jelenlegi népességszámát vizsgálva. Magam láttam már olyat, ami csak 24-25 millióra teszi az ukrán irányítású területeken élők számát, de a hivatalos adaszolgáltatók szerint még mindig 40 milliót közelíti a korábban ismert, jogilag Urkajnához köthető terület népessége, az oroszok által birtokolt területekkel korrigálva ez 36 millió fő környékén van. A villamosenergia használattal korrigált, halálozási statisztikákkal tisztított értékek ennél persze lényegesen alacsonyabb népességre utalnak. Minthogy
magasabb társadalmi státuszú rétegek hagyták el döntően Ukrajnát
és hosszú évekig alkalmatlan lesz még a kérdéses területi kiterjedésű és státszú ország sorsa, ezért azt gondolom, hogy milliós nagyságrendben nem fognak visszaköltözni Ukrajnába a külföldre menekültek, sőt, a lehetséges EU-s csatlakozás később még rá is erősíthet a
további emigrációra.
Ukrajna minden bizonnyal évitizedekre egy olyan ország képét fogja mutatni, ahol még az átlagos térségbeli országokhoz képest is rosszabb demográfiai állapotok fognak uralkodni. A háború elülte utáni remélhetően békés időszak minden bizonnyal növelni fogja a belső temékenységi rátát, ezt más országok példája is mutatja, de nem várható óriási ugrás e téren sem. Érdekes annak a felvetése, hogy a
kontinsen kívülről érkező népességgel számolnak-e
a politikai elit tagjai a terület későbbi benépesítése kapcsán. Sejtésem szerint igen.
Kovácsolt kapu a felsőörsi főutcán - Gondola







