Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra reagált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a köznevelésért felelős államtitkár.
Nemcsak országrészeket vágtak le Magyarországról, hanem irodalmi központokat is Kassától Kolozsváron át Nagyváradig. A magyar irodalom meghatározó része egyszer csak kisebbségi irodalomként kezdett funkcionálni.
Köznevelési szakértők szerint minden eddiginél több lehetőséget kapnak a pedagógusok, hogy saját elképzeléseiket megvalósítsák az órákon, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanis bővíti a tanárok lehetőségeit. Gyakorló pedagógus forrásaink szerint az irodalom, a fizika és az informatika tananyaga is előremutatóan változott.
A korábbi államtitkár szerint a módosítással további olyan szerzők – köztük Wass Albert és Nyirő József – kerülnek a kötelező tananyagba, akiknek az életműve alkalmas a hazafias nevelésre.
Az a cél, hogy a magyar diákok az iskolában megismerjék a nemzeti kultúrájukat, jobban értsék a történelmi és természettudományi összefüggéseket, eredményesebben tanuljanak nyelveket.
A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Agatha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – tudta meg a Magyar Nemzet.
Folytatódik a magyar iskolarendszer egészét érintő átalakítás. Jelenleg a tartalmi szabályozás és a tanár-továbbképzés áll a változtatások középpontjában.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Barabási szerint: ha lesz oltás, lesz színház, lesznek koncertek, újra megtelnek a vendéglők, sőt, még focimeccsek is lesznek, tömött lelátókkal. Hogy mindez idén még megtörténhet, afelől komoly kétségei vannak a hálózatkutatónak.
A győri cég a hazai fejlesztésű munkahelyi egészségprogramot bocsát a vállalatok rendelkezésére, amely termék teljesen digitális formában elérhető, ezáltal jelentős mértékben alacsony bevezetési költségek mellett nagyságrendekkel több munkavállalóhoz juttatható el egy időben.
Eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, képviselői kérdésre válaszolva.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
