Ferenc pápa budapesti látogatása, 2023. április 30., Kossuth tér program, helyszín térkép
A szokottnál is körültekintőbben tervezzék meg utazásukat az utasok április 28. és 30. között a budapesti repülőtérre a Wizz Air szerint, mert a pápalátogatás miatti lezárásokkal megnövekedett menetidővel kell majd számolni.
A diszkontlégitársaság csütörtöki közleményében azt írta a fővárosi lezárások mellett a Liszt Ferenc Repülőtérnél is lesznek időszakos forgalomkorlátozások.
Arra is felhívták az utasok figyelmet, hogy a repülőtér megközelítése során április 28-án 7 és 11 óra között, illetve április 30-án 16 és 20 óra között legalább egy óra menetidő-növekedéssel számoljanak.
Hozzátették, hogy a Liszt Ferenc Repülőtérre Budapest belvárosából közlekedő 200E buszjárat módosított útvonalon fog járni.
A légitársaság azt tanácsolja utasainak, hogy ebben a három napban a szokottnál is körültekintőbben tervezzék meg utazásukat a budapesti repülőtérre, hogy elkerüljék az utolsó pillanatos rohanást és kellő idejük maradjon a check-in folyamatra, valamint a biztonsági ellenőrzésre.
A programokhoz kapcsolódó közlekedési korlátozások.
Ferenc pápa április 28. és 30. között tesz apostoli látogatást Magyarországon, a pápalátogatás minden részletéről beszámol a közmédia.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.