Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott beszédet mond a magyar Európa Tanács-naphoz kapcsolódó konferencián a Budapesti Európai Ifjúsági Központban 2023. május 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Mivel a magyar nemzet tagjai őshonos kisebbségként élnek több országban is, a magyar külpolitika egyik alappillére a nemzeti kisebbségek védelme, európai szinten is - mondta a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott kedden Budapesten, a magyar Európa Tanács-naphoz kapcsolódó konferencián.

Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok politikai részvételi lehetőségei című rendezvényen azt mondta, sajnos az elmúlt időszakban nem előre-, hanem hátralépés tapasztalható világviszonylatban a nemzeti kisebbségek kérdéskörében, az orosz-ukrán háború pedig tovább fokozta ezt a bajt, sok országban ugyanis elkezdték nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni a nemzeti kisebbségeket.
   
Pedig nem a nemzeti kisebbségek jelentik a kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya, hiszen ahol jól érzik magukat a kisebbségek, ott nincsenek problémák - emelte ki.
   
Kalmár Ferenc emlékeztetett arra, hogy 2021-ben Magyarország töltötte be az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztét, és az egyik kiemelt téma a nemzeti kisebbségek hatékony védelme volt.
   
Ezt a témát tovább kell vinni, és ebben a fiatalságnak nagy szerepe van - fűzte hozzá.
   
A miniszteri különmegbízott azt hangsúlyozta, hogy a sokszínűség fontos Európában, mert a diverzitás az európai kreativitás alapvető feltétele.
   
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kisebbségek védelméről történő gondoskodás nemzetközi kérdés, az európai sokszínűség megőrzéséért és a kontinens békéjéért pedig kulcsfontosságú a nemzeti kisebbségek identitáshoz való jogának biztosítása.
   
A kisebbségi keretegyezmény, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája többnyire egyéni jogokat szorgalmaz a kisebbségeknek, Magyarország azonban ezen túlmenően kollektív jogokat szeretne a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságnak, miközben "maga sem fél azokat biztosítani" a Magyarországon államalkotó tényezőként elismert 13 nemzetiségnek - jelentette ki az államtitkár.
   
Sztáray Péter azt hangoztatta, hogy a magyar lakosság 6,5 százalékát kitevő "nemzetiségi honfitársaink gazdagabbá teszik az országot".
   
Az államtitkár szólt arról is, hogy Horvátországgal, Szlovéniával és Szerbiával a kisebbségi együttműködés példaértékű, hiszen a magyar nemzeti közösség államalkotó tényező ezekben az országokban, és a magyar közösség tagjainak az oktatásban kollektív jogaik vannak. Ugyanakkor a szerzett kisebbségi jogok elvételére is volt példa az elmúlt években, például Ukrajnában - jegyezte meg.
   
Az államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország addig nem tudja Ukrajna érdemi közeledését támogatni az EU-hoz és a NATO-hoz, amíg nem biztosítottak a magyarság számára a 2015-ben elvett jogok.
   
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke úgy fogalmazott: a kisebbségvédelem ügyét a világ szemében "súlyosan kompromittálja" Oroszország azzal, hogy Ukrajna megtámadását kisebbségpolitikai ügyekkel próbálja indokolni.
   
A háborús helyzet felhívja a figyelmet arra, hogy a kisebbségek gyakran válnak a nagyhatalmi politika áldozatává, pedig fontos lenne, hogy a kisebbségekről aktuálpolitikai érdekektől mentesen lehessen beszélni, az érdekvédelmi rendszereiket kidolgozni. Erre a legjobb intézmény a strasbourgi Európa Tanács, amelyet 1949-ben azért hozták létre, hogy az európai demokrácia minőségének "műhelye" legyen - mondta a külügyi bizottság elnöke.
   
Björn Berge, az Európa Tanács főtitkárhelyettese online bejelentkezésében bátorította a kisebbségekhez tartozó fiatalokat, hogy vegyenek részt a közéletben. Hangsúlyozta: egyenlően kell bánni a nemzeti kisebbségekkel, hogy részt vehessenek a jövő alakításában.