Ukrajnának meg kell adnia a kisebbségi jogokat
Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani - húzta alá Várhelyi Olivér.
2023. május 24. 07:37

Várhelyi Olivér – europarl.europa.eu

"Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra" - hangzott el Brüsszelben.

Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban - jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.

Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamata témájában tartott konferencián emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
   
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték - húzta alá. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség - mondta.
   
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges - emelte ki.
   
Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti - húzta alá. A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban - tette hozzá.
   
A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor, Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani - húzta alá.
 
"Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk" - tette hozzá Várhelyi Olivér.
   
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta, az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
   
"Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra" - fogalmazott.
   
A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre. Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő - emelte ki.
   
Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie - hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
   
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
   
Fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek jogainak kérdése megnyugtató módon rendeződjön, a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény ugyanis nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségi közösségeket. Nem szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a korábbi törvények biztosítottak. Nem csak a közösségi jogokat veszi el, hanem beszűkíti az egyéni lehetőségeket is - hívta fel a figyelmet.
   
"Senki sincs az ellen, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni, de nem az anyanyelv helyett, vagy annak rovására. Ezért arra kérjük az Európai Unió intézményeit, hogy ezt belátva segítsenek visszatérni a korábbi jogok biztosításához" - tette hozzá Bocskor Andrea.
   
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta, a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet. A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását.
   
"A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség" - fogalmazott Vincze Loránt.
   
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
   
"Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban" - fogalmazott.
   
A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása - tette hozzá Brenzovics László.
 

MTI
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • A nemzeti identitás az emberi méltóság része
    Az Európa Tanács feladata is lenne, hogy segítse identitásuk megőrzésében a kontinens nemzeti kisebbségeit: utóbbiak asszimilációs nyomás alatt préselődnek.
  • Kipukkadt Magyar Péter hisztériakeltése
    "A Schadl-Völner ügyben az ügyészség valamennyi bűncselekménygyanús esetben eljárt, a felelősöket bíróság elé állította, és gondoskodott további büntetőeljárások lefolytatásáról, a hangfelvétel valamennyi ezzel ellentétes állítása egyértelműen és bizonyítottan valótlan volt" - mondta a szóvivő.
  • Új pszichoterápiás központ
    Latorcai Csaba szerint az Egészséges Budapest Programban is hatalmas lépéseket tettek az elmúlt öt évben: 128 milliárd forintot fordítottak a főváros egészségügyi megújítására, ezen felül 100 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre.
MTI Hírfelhasználó