Kép: MH archív/Bodnár Patrícia

Az eddig hiányos kép minden darabja a helyére került a Fenyő-gyilkosság ügyében – így zárta perbeszédét a vádhatóság képviselője a Fővárosi Törvényszéken kedden. Csütörtökön a védelemé lesz a szó, Gyárfás Tamás védője nyolcszázötven oldalas perbeszédet nyújtott be a bíróságra, ennek ismertetésére több tárgyalási napot is kért. A bíróság várhatóan novemberben hoz első fokú ítéletet az 1998-as merénylet kapcsán, amelyben az ügyészség Gyárfás Tamásra tizenkét évet meghaladó fegyházbüntetést, Portik Tamásra pedig életfogytiglani szabadságvesztést kért.

A vádhatóság képviselőjének perbeszédével folytatódott az 1998-as Fenyő-gyilkosság büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész perbeszédének első felvonásán, múlt hét csütörtökén azt fejtette ki, hogy Gyárfás Tamásnak, a Nap Tv egykori tulajdonosának volt indítéka és szándéka is üzleti riválisának, a Vico-birodalom fejének, Fenyő Jánosnak a megöletésére. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben először Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő megöletésével, ám miután ezt az alvilág ismert szereplője nem tette meg, Portik Tamást bízta meg ezzel. A merényletet Jozef Rohác, a szlovák bérgyilkos hajtotta végre, akit emiatt jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Az ügyész a keddi tárgyaláson folytatólagosan tartott perbeszédében a rendőrség által a Farkasréti-temetőben megtalált hangfelvételek alapján – amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazta - azt mondta, ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a két vádlottnak közös titkaik vannak. A kazettákat a temetőben elrejtő D. István Andrásnak azok meghallgatása után „az jött le”, hogy azokat „el lehet adni”, mivel Gyárfásra kompromittáló szövegeket tartalmaz, később ezek kazettákból készített leirattal a Nap Tv tulajdonosát megpróbálták zsarolni is, ám Gyárfás a zsarolókat elhajtotta, azt mondta, vigyék be a rendőrségre. Az ügyész egyébként a perbeszédében azt is felidézte, hogy Gyárfás felesége, amikor a kazettákról zsarolás céljából készített leiratot elolvasta, arra jutott, hogyha annak tartalma igaz, azért börtön jár.

Az ügyész arról is beszélt, hogy a vádlottak beszélgetéseik során metaforákat használtak, mint például defekt és gumicsere. A defekt ebben a szövegkörnyezetben az ügyész értelmezése szerint azt jelentette, hogy Tasnádi nem hajtotta végre a megöletést, a gumicsere pedig azt, hogy Portik megtette. Az ügyész kifejtette, a metaforák használata a nyelvi szakértők egybecsengő szakvéleménye szerint a közös titkok elrejtésére szolgált. Portik részéről azért, mert a hangfelvételeket ő titokban készítette, Gyárfás pedig azért, mert nagyon is gyanakvó volt, tartott attól, hogy Portik „be van drótozva”. A vád képviselője számos részletet felidézett, az egyikben Portik azt kérdezte Gyárfástól: „Mi legyen az emberrel, szétbasszuk?” Gyárfás válasza az igen volt. „Ha nem szabadítasz rá erre az emberre, ez az ember még ma is élne” – fogalmazott Portik egy másik találkozón.

A vád képviselője szerint Portik nem kért pénzt Gyárfástól, neki a tévés kapcsolati tőkéjére volt inkább szüksége. Portik ugyanis az Energol Rt.-ben sok pénzt keresett. Amikor az olajszőkítési ügyben vádat emeltek ellene, Gyárfás ajánlotta az amerikai bujkálás lehetőségét, egyik lakását bérbe is adta Portiknak, később pedig csereszerződést is úgy kötöttek, hogy az Portiknak legyen előnyös, a személyi jövedelemadót ne neki kelljen megfizetni. Az egyik hangkazettán – idézte fel az ügyész – kétszázmillió forintot kért Gyárfástól, hogy a gyerekei külföldi iskolákban tudjanak tanulni, és a Nap Tv producere egyáltalán nem tiltakozott, holott a kihallgatásán azt állította, hogy csak hébe-hóba találkozott Portikkal, nem volt köztük rendszeres kapcsolat. Ehhez képest a rendőrség által megtalált kazetták mintegy nyolc és fél óra beszélgetést rögzítettek 2004 és 2006 között, amikor Portik Tamás a „bujkálásból” visszatért Amerikából – érvelt az ügyész.

Hosszasan ecsetelte az ügyész perbeszédében azt is, hogy Gyárfás titokzatos virágnyelve, amelyen Portikkal folytatott beszélgetései zajlottak, az úgynevezett kaposvári ügyről szóltak. (Fenyő János, a Vico-birodalom feje tett feljelentést Gyárfással szemben 1996-ban, amely a kaposvári bíróságon folyt, s az adócsalási ügyben Gyárfás arra hivatkozott, hogy Portiktól kért segítséget – B. K.)

Perbeszédében az ügyész freudi elszólásnak nevezte Gyárfás szavait, amelyet 2019-ben rendőrségi kihallgatásán mondott: „Ki az az elmebeteg, aki kiszolgáltatja magát annak, hogy egy számára már megbékélt ember halálát okozza?” Gyárfás ugyanis azt állította, hogy üzleti vitájuk rendeződött Fenyő Jánossal, ám a valóságban ez egyáltalán nem volt igaz – mondta az ügyész, aki szerint a gyilkosságra történő felbujtási ügyben a „kép minden hiányzó darabja a helyére került”, a vád minden kétséget kizáróan bebizonyosodott.

Ennek alapján az ügyész indítványozta, hogy a bíróság mondja ki Gyárfás Tamás és Portik Tamás bűnösségét mint felbujtókét a Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfásra tizenkét évet meghaladóan fegyházbüntetés kiszabását kérte, felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében, továbbá azt is, hogy a bíróság Gyárfást tiltsa el a közügyek gyakorlásától is. Az indítvány szerint a terhelt legkorábban büntetése négyötödének letöltése után helyezhessék feltételesen szabadlábra. A perbeszédben az ügyész kitért arra is, hogy az előkészítő ülésen beismerés esetén tizenkét évi szabadságvesztést indítványoztak Gyárfásnak, ám ezt a vádlott és védője nem fogadta el.

Portik Tamás esetében életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében. Ez az indítvány magában foglalja a Portikkal szemben az Aranykéz utcai robbantásos merényletben született jogerős ítéletet is, amelyben Portikot már korábban elítélték.