Az embereknek egyre inkább elegük van a nyitott társadalom ideológiája előtt hajbókoló balliberális elvakultságból, amely erőszakkal próbálja ráerőltetni a nemzetállamokra a Soros György által támogatott elmeszüleményt – utasítja vissza a szélsőséget Bánó Attila.
2023. november 3. 23:28
police.hu
Kiemelt kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent – tudjuk meg a migrációról szóló titkosszolgálati jelentésből. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.
– Szerkesztő úr, mi, magyarok már 2015-ben tudtuk, hogy katonai megszállást hajtanak végre az akkor „háborús menekülteknek" hazudott, katonai rendben menetelő, civilbe öltöztetett harcosok. A nyugat-európai szélsőség azonban willkommen-t mondott. Ma már egyértelmű a katonai jelleg, a hatalommal rendelkező körök azonban továbbra is erőltetik az inváziót. Rögzíthetjük-e és miért, hogy néhol köztörvényes bűnözők vannak döntési pozícióban?
– Régóta sejtjük, hogy a határ menti erőszakos cselekményeket efféle kétes alakok irányítják. Erről most kétség nélkül megbizonyosodhattunk, amióta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja kezdeményezésére feloldották annak a nemzetbiztonsági jelentésnek a titkosítását, amely az illegális migráció és a terrorizmus szoros összefüggéséről szól. A normálisan gondolkodó magyar polgárok régóta figyelik dühödt elkeseredéssel az illegális migrációval kapcsolatos ostoba brüsszeli politikai magatartást. Az embereknek egyre inkább elegük van a nyitott társadalom ideológiája előtt hajbókoló balliberális elvakultságból, amely erőszakkal próbálja ráerőltetni a nemzetállamokra a Soros György által támogatott elmeszüleményt. Ez a korrupcióval terhelt politikai vezetés összejátszik azokkal a bűnözőkkel, akik hatalmas hasznot zsebelnek be az illegális migráció szervezéséből. Igen, Európát részben ma olyan emberek irányítják, akik maguk is bűnözők, csak a bűntetteiket jóval magasabb szinteken követik el, mint embercsempész kollegáik
– A titkosszolgálati jelentésből megtudhatjuk, hogy a bűnözőknek hadiszállásai vannak az erdőségekben, de probléma az is, hogy a szerb rendőrök sem mennek be a felségterületükre. Az invázorok tehát olyan no-go zónákat alakítottak ki, amelyet már az állami hatóságok is tudomásul vesznek. Ez a fajta egyértelmű területfoglalás a legelemibb jogállamiságnak is ellentmond, és hatalmas teret nyit az emberrablások, a holttestek eltüntetése előtt. Az a szélsőség azonban, amely másokat vádol jogállamisági deficittel, és törvénysértően pénztámogatásokat tart vissza, ezt a folyamatot nem veszi figyelembe. Hogyan tudjuk semlegesíteni ezt a kétfrontos támadást?
– A szerb kormány végre határozott lépésekre szánta el magát. A legújabb hírek szerint a rendőrök végre nagy erőkkel kezdik átfésülni a szóban forgó erdőket, a szerb miniszterelnök pedig bejelentette, hogy szükség esetén a katonaságot is beveti a migránsbandák ellen. Szerbia régóta várja az uniós tagság elnyerését, és nagyon szomorú, hogy egy ilyen brüsszeli tehetségtelen és szolgalelkű balliberális vezetés elvárásainak kell megfelelnie. Ez az uniós klikk ugyanis feltehetően nem nézi jó szemmel Szerbia határvédelemmel kapcsolatos, a magyarokkal összehangolt lépését, hiszen a magyar védőkerítést is erőteljesen kifogásolta. Valóban kétfrontos támadással kell szembenéznünk, s ezzel kell számolnia a szerbeknek is. Kívülről az erőszakos migránsbandák, belülről a brüsszeli „elit” tagjai támadnak bennünket.
Bánó Attila – civilek.info
– Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítődése miatt ez a helyzet változhat – figyelmeztet a titkosszolgálati jelentés. Mennyire áll fenn a kockázat, hogy a katonai jellegű támadás ellen katonai jellegű védekezést kell gyakorolni?
– Ez a kockázat Magyarországon jelenleg főként a déli határnál áll fenn, a fegyveres bandákkal szemben. Érzésem szerint közel állunk egy olyan kormányzati döntéshez, amely az eddiginél határozottabb fellépést engedélyez a határt védő fegyveres erőknek. Nehéz a védekezés azokon a zöld határszakaszokon is, ahol nincs kerítés, ezért a határőreink munkája cseppet sem irigylésre méltó. Magyarország migránspolitikáját a józan érdekvédelem jellemzi, de az unióhoz való tartozásunk aggodalomra ad okot. Ha arra gondolunk, hogy a nyugati országokban élő, polgárjogot nyert és rohamosan szaporodó migránsok – különös tekintettel a könnyen radikalizálódó muszlimokra – szabályosan és akadálytalanul letelepedhetnek nálunk is, akkor félő, hogy némi fáziskéséssel, de e téren egyszer hazánkban is komoly gondokkal kell megküzdenünk. Addig lehetünk nyugodtak, amíg a miniszterelnökünket Orbán Viktornak hívják.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.