Szimbolikus módon Kerkai Jenő születésnapján, november 9-én került megrendezésre a 4. Kerkai Est, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség fiataloknak szóló rendezvénye. A rendezvény házigazdája ezúttal is Harrach Péter, az MKDSZ elnöke, moderátora pedig M. Dobos Marianne újságíró, szerkesztő, műsorvezető volt.

https://www.youtube.com/watch?v=Jj4k1nTGq-8

Az estet Tóth Péter Lóránt versvándor nyitotta, kiválóan megadva az alaphangot Arany János és Petőfi Sándor barátságáról szóló műsorával. Kiemelte, milyen különleges és példa értékű, hogy egy befutott, sikeres költő, a világ legnagyobb önbizalommal bíró embere felkarolja a világ legkisebb önbizalmú emberét, Arany Jánost, aki, ha hagyják, talán minden művét elégette volna. Beszélt arról, hogy országjárása során mennyire látja a két költő örökségének továbbélését az egyszerű emberek között, akár még a kocsmák mélyén is.

 

 

 

 

 

Szépen rímelt erre Koronkai Zoltán SJ előadása az éppen születésnapos Kerkai Jenőről, estünk névadójáról. A jezsuita Kerkai a 30-as években a legelhanyagoltabb osztályhoz érzett hivatást, az agrárifjúsághoz, belőlük formálta meg Közép-Európa legnagyobb ifjúsági mozgalmát, a KALOT-ot.

Mozgalmából nőtt ki a földosztást és szociális reformokat sürgető KDNP, amely rögtön hatalmas társadalmi támogatottságot nyert.

Ezért a szocializmus éveiben keményen meg kellett bűnhődni minden fontos politikusnak, de még a háttérből segítő Kerkainak is, aki 10 évet töltött börtönben borzalmas körülmények között. Mégis emelt fővel került ki onnan, alázattal vállalva élete utolsó évtizedében a legegyszerűbb munkásfeladatokat és a társadalmi elértéktelenedést.

 

 

 

 

 

Az est fővendégei Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő és Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója voltak. A panelbeszélgetésből kiderült, hogy

a világon ma több mint 360 millió üldözött keresztényt tartanak számon 76 országban. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a keresztényüldözést közöny veszi körül.

Hölvényi György szerint az elsődleges feladatunk az, hogy az üldözöttek biztonságba kerüljenek, miközben mi példát meríthetünk ezektől az emberektől, akik számára az üldöztetés a Jézus Krisztusba vetett hit kiteljesedése.

 

 

 

 

 

Kovács Péter megerősítette, hogy a keresztényüldözés ma az egyik legelhallgatottabb tragédia a világon, Európa pedig ahelyett, hogy segítené őket, inkább elnyomja a saját keresztény identitását, félreértelmezve a toleranciát. Ennek legjobb példája, hogy az iszlám saría törvénykezésben a keresztények jogai a muszlimoké után következnek (például két keresztény tanúvallomása ér fel egy muszliméval), a pogányoké pedig a hierarchia legalján vannak. Amikor tehát Európa megtagadja a saját keresztény identitását, iszlám szempontból páriává tesszük és kiszolgáltatjuk magunkat!

 

 

 

 

 

Hölvényi György rámutatott, hogy a mai pluralista világban (és politikában) mindennek az alapja a személyes hit és identitás, de ezt cselekvésre is kell váltani.

„A mai világ a relatívat abszolútizálja, az abszolútot relativizálja”

– mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Kovács Péter szintén azt hangsúlyozta, hogy a Hungary Helps Program célja megmutatni, hogy az üldözött keresztényeknek igenis van európai támogatójuk, ami egyrészt a biztonságukat növeli, másrészt az iszlám államokban ők mindig a sor végére kerülnek, ha valamilyen támogatásról van szó.

 

 

 

 

 

Hölvényi György szerint a Hungary Helpsnek nemcsak a tényleges eredményei fontosak, hanem az eszmeisége, a szimbolikus üzenete is, ez pedig a szolidaritás növelése magunkban, illetve a „kereszténység bölcsője” irányában. Egyszerűen nem engedhetjük meg azt, hogy a – saját számításaik szerint – 12. genocídiumnál járó közel-keleti keresztények éppen a mi időnkben tűnjenek el véglegesen, ráadásul úgy, hogy mindez a szemünk előtt zajlik.

A beszélgetőtársak egyetértettek abban is, hogy a migráció egyértelműen negatív folyamat,

ami egyrészt terrorfenyegetéssel jár, másrészt a kibocsátó országoknak se jó, hiszen az ottani életerős korosztály vándorol el. Hölvényi György arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaválságnak most még csak az elején járunk, ami – az ottani népességnövekedéssel együtt – tovább fogja gyorsítani az elvándorlási folyamatot. Hozzátette, hogy az üldözött keresztények nagyon kis arányát adják csak a kivándorlóknak, ők elsősorban a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Európa iszlamizációja viszont – a keresztes hadjáratokat megelőző 7-8. századi hódítások vagy éppen a török kor után – ismét kézzelfogható közelségbe került.

 

 

 

 

 

Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a fiatalok ebben a helyzetben, Kovács Péter felidézte egy franciaországi látogatását, ahol a házigazdák meglepődtek azon, hogy a keresztények humorosak és életvidámak is tudnak lenni, az ottani propaganda ugyanis mindig ennek ellenkezőjét hangoztatja. Hölvényi György gyönyörű zárszót adott az estének azzal a gondolattal, hogy

bár a kereszténységnek sok oldala, társadalmi vetülete van, az alapja mindig a Jézus Krisztusba vetett bizalom marad, ami az egyén szintjén kezdődik.

 

 

 

 

 

Írta: Hojdák Gergely

Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu