Új szobrokat csodálhatnak meg a veszprémi várnegyedbe látogatók
Szerző: Gondola
2025. október 28. 12:07
A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban és a Nagyszeminárium kertjében kapott helyet Varga Ferenc Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész nemrég elkészült két alkotása, melyeken Szűz Mária és a gyermek Jézus látható.
A carrarai márványból, valamint a feketedió-fából faragott szobrok Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolják, ősi keresztény ikonográfia hagyományait követve. A megújuló veszprémi várnegyedben más Mária-szobrokat és -festményeket is felfedezhetnek a látogatók.
Mária díszes széken ül, palástján, homlokán és két vállán szüzességének jelképe, három csillag látható. Glóriáján elöl tizenkét csillag, hátul a napkorong. Ölében tartja a gyermek Jézust, aki bal kezében az élet könyvének tekercsét fogja, jobbját pedig áldó mozdulatra emeli. Varga Ferenc szobrászművész nemrég elkészült alkotását – amelynek talapzatán négy szeráf kiterjesztett szárnyai alkotnak koszorút – a veszprémi várnegyed Nagyszemináriumának kertjében november elejétől csodálhatják meg a látogatók.
Az egyik legősibb Mária-ábrázolás inspirálta a szobrászművészt
Az életnagyságnál másfélszer nagyobb, talapzattal együtt 3,4 méter magas, carrarai márványból készült alkotás Dr. Udvardy György veszprémi érsek felkérésére készült. A Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészt az egyik legősibb Mária-ábrázolás inspirálta, amely a ma ismert legrégebbi keresztény szobrokon, a 10–11. század és a román kor madonnáin, a keleti kereszténység számtalan ikonján és freskóján, többek között az isztambuli Hagia Sophia egyik mozaikján is látható.
„A munkafolyamat rajzokkal kezdődött, majd kisplasztikai méretű agyag- és ebből kiöntött gipszmodellel folytatódott.
Megmintáztam a szobrot teljes nagyságban agyagból, kiöntöttem gipszből, és a gipszmodell alakját ősi módszerrel pontról pontra átmásoltam a márványtömbre, amin kidolgoztam a részleteket. Ez az ókori görögök óta használatos technika" – mondja a másfél évig tartó munkafolyamatról, amelyben Fejős Miklós festőművész volt segítségére. A „Trónoló Istenszülő" ábrázolás a művész Krisztus-központú életművének legújabb gyümölcse, amely egyben a főegyházmegye lelki és művészeti megújulásának jelképe.
Varga Ferenc másik, újonnan elkészült, feketedió-fából faragott Szűz Mária-szobrát a Szent Mihály Főszékesegyház oldalhajójában csodálhatjuk meg. Az egy rönkből faragott alkotás az Eleusza-ikonok hagyományát követi, vagyis a Mária és a gyermek Jézus közötti szoros kapcsolatot, szeretetet emeli ki, megrendítő élményt nyújtva a látogatóknak.
„A gyermek átkarolja édesanyja nyakát, az arcuk egymáshoz simul. A formákat itt is a realitástól eltávolodva, leginkább a bizánci ikonok vagy a kora középkori szobrok stilizációjához hasonlóan alakítottam"
– mondja a szobrászművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának és a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Mesteriskolájának elvégzése után öt évig tanult Japánban, ahol doktori fokozatot szerzett.
Pályája elején a kortárs művészet haladó irányzataihoz sorolható műveket készített, amelyek magángyűjteményekbe kerültek, egy alkotása pedig a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. Hazatérve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanított, majd elhagyva a kortárs művészet világát, nyolc éven át a sarutlan kármelita nővérek magyarszéki kolostorának területén élt, festette és faragta a nővérek templomának képeit.
„Nem emberek számára szerettem volna készíteni ezeket a szobrokat, hanem inkább csak imádságos munkával azoknak, akiket ábrázolnak"
– fogalmazott a két Mária-szoborról a művész, aki remeteségi fogadalmat tett, ma a Mecsek egyik kis falujában él és dolgozik.
Mária ábrázolásainak nyomában a veszprémi várnegyedben
Október Szűz Mária tiszteletének hónapja: a veszprémi várnegyedben sétálva megcsodálhatjuk a Szűzanya tiszteletének, gazdag kultuszának változatos emlékeit. A Vár utcában, a piarista templom homlokzatán egy freskódíszes falfülkében a gyermek Máriát láthatjuk, amint édesanyja tanítja. A Szent Mihály Főszékesegyház 1838-ban készült Nagyboldogasszony-oltárának festményén Mária mennybevételét láthatjuk, de a Szent Imre- és a Szent Anna-oltáron is felismerhetjük Szűz Mária alakját, utóbbin gyermekként.
A várnegyed szívében, a Szentháromság-szobron a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz látható csillagkoszorúval a feje körül, amint győzedelmesen rátapos a kígyóra, a földgolyót rabságban tartó gonoszra. Az Érseki Palota gyönyörűen felújított teremsorában Szoldatics Ferenc 1896-ban készített alkotását nézhetjük meg, amelyet Hornig Károly veszprémi püspök felkérésére készített. Az alkotás a Magyarok Nagyasszonyát – latinul: Patrona Hungariae – ábrázolja magyar szentekkel, Szent Imrével és Árpád-házi Szent Margittal, a háttérben pedig a veszprémi várat fedezhetjük fel.
A Ferences Templom orgonakarzatának boltozata Szent Imre herceg történetére, Veszprémhez kapcsolódó legendájára emlékeztet. A kép azt a jelenetet örökíti meg, amint az ifjú herceg Szűz Mária szobra előtt fogad örök szüzességet. A freskón megfestett Madonna-szobor valóban létezik, a 18. századtól a 20. századig a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomában állt, majd az Érseki Palotába került, most pedig a székesegyház 20. század eleji átalakulását bemutató kiállításon nézhetik meg a látogatók.
[Kep: 3]
November 2-től megújult vársétákkal várja az érdeklődőket a Veszprémi Főegyházmegye. A helyszínre látogatók két útvonal közül választhatják ki a számukra érdekesebbet: az egyik a Szent Mihály Főszékesegyházat és annak altemplomát, a Szent György Kápolnát, valamint a Szentháromság-szobrot mutatja be, a másik pedig az Érseki Palota terein kalauzolja végig a résztvevőket, de érinti a Gizella Kápolnát is.
A Biró-Giczey Ház a hétfői szünnapot leszámítva minden nap nyitva tart – hétköznaponként a késő délutáni órákban, hétvégenként és ünnepnapokon pedig egész nap várja a látogatókat több kiállítással. Részletes információkat a vetk.hu oldalon találnak az érdeklődők.
