Fleck Zoltán jogszociológus, Gyurcsány Ferenc egyik főideológusa fél évvel ezelőtt keményen beleszállt azokba az akadémikus kollégáiba, akik nyugdíj előtt állnak vagy már nyugdíjasok, és alamizsnáért vagy a nyugalomért, ahelyett, hogy szabadon véleményt formálnának, inkább meghunyászkodnak. A beszélgetőpartner Dési János ráerősítve erre a megalkuszik kifejezést használta – írta a Tűzfalcsoport a bejegyzésében.

Fleck a napokban újabb interjút adott az egyik baloldali sajtóorgánumnak, amelyben már lényegesen messzebb ment, lényegében a nyugdíjasok választójogának létjogosultságát kérdőjelezte meg, mondván, ennek a korosztálynak már nincs annyi ideje az életben, mint a fiatalabb korosztálynak, így pedig nem reagál olyan minőségben a jövőbeli feszültségekre, mint az utána következő generációk. Éppen ezért – Fleck Zoltán szerint – még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák: „Miért a nyugdíjasokra bízzuk a harminc év múlva bekövetkező katasztrófát?” – teszi fel a kérdést a jogi egyetem tanára.

A baloldali jövő sötét a nyugdíjasok számára

Fleck még a 2022-es választásokkor beszélt arról a Hvg-nek, hogy egy nyolc-kilenc fős testület alkotja azt a közjogi szakértői csapatot, amely a kormányváltásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Ennek vezetője volt a jogász-szociológus, akit Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt kért fel a pozícióra, de Fleck szerint Márki-Zay sem a csoport összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt az ellenzéki pártok sem küldtek a bizottságba senkit.

Fleck Zoltán ebben a pozíciójában így érvelt a feles alkotmánymódosítás mellett: „Nagy valószínűséggel egy 2022-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után. Nem állítjuk, hogy ez az egyetlen lehetőség, de ha ezt választja az ellenzék, akkor mérlegelniük kell, hogy ez egy olyan helyzet, amiben kormányozni tudnak, vagy meg kell lépniük azt, hogy bizonyos szabályokat, bizonyos feltételek mellett meg kell változtatni, ami mellé pedig legitimációs érveket fogunk gyűjteni.”

Nincs új a nap alatt

2008-ban a bukott Gyurcsány-kormány módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját nyolc százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint. A nyugdíjasok helyzetét tovább nehezítették 2009-ben, amikor eltörölték a 13. havi nyugdíjat. A balliberális kormányzás hibái miatt az időskorúak bevételei jelentősen csökkentek 2010 előtt, hiszen a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett 2002–2010 között összesen 51,8 százalék volt az infláció. 2009-ben továbbá megemelték a nyugdíjkorhatárt.

Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy majd akkor fizetnek nyugdíjprémiumot, ha a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. Ennek feltételeként a 3,5 százalékos gazdasági növekedést jelölték meg. A csőd szélére sodort gazdaság miatt ennek nem volt realitása. Fleck Zoltán az említett kijelentésével egy az egyben megismételte a Momentum-alapító Kádár Barnabás pár évvel ezelőtti, szélsőségesen idősellenes és antidemokratikus kijelentéseit – írta a Tűzfalcsoport.