Arahamia – mandiner/afp/Makszim Maruszenko
A NATO-tagságról való lemondás volt az orosz elnök egyetlen békefeltétele – vallotta be David Arahamija, Zelenszkij frakcióvezetője, aki azt is elkotyogta, ki parancsolta meg nekik, hogy mégse kössenek békét.
wikimedia
Mindent bevallott péntek este az 1+1 ukrán televízió Moszejcsuk+ című adásában David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép szolgája (Szluha narodu) frakcióvezetője: egyértelműen beszélt az orosz-ukrán béketárgyalások megszakadásáról, a béke áráról, a Nyugat beavatkozásáról és a 2024-es ukrajnai választásokról is.
1+1media
Natalija Moszejcsuk műsorvezető megkérdezte Arahamijától, hogy miért szakadtak meg a Belaruszban, majd a törökországi Isztambulban zajló béketárgyalások 2022 tavaszán, azaz a háború elején. A frakcióvezető erre elismerte: azért, mert Ukrajana nem fogadta el Ororszország egyetlen békefeltételét, jelesül azt, hogy maradjon semleges, ne csatlakozzon a NATO-hoz.
Natalja Moszejcsuk – wikipedia
„Oroszország célja az volt, hogy rábírjon minket a semlegesség elfogadására. Ez volt a számukra a fő: hajlandók lettek volna befejezni a háborút, ha elfogadjuk a semlegességet úgy, ahogy azt egykor Finnország tette. És ha kötelezettséget vállalunk arra, hogy nem fogunk belépni a NATO-ba” – mondta Arahamija
A műsorvezető hitetlenkedő kérdésére, hogy valóban ez volt-e az egyetlen pont, a frakcióvezető megerősítette: valóban ez volt Oroszország egyetlen komoly feltétele, a többi súlytalan „politikai-kozmetikai” ügy volt a „nácimentesítésről” és egyebekről.
Moszejcsuk feltette a kérdést: miért nem fogadta el Ukrajna ezt az ajánlatot?
Arahamija ezt hosszú csend után azzal magyarázta: egyrészt azért, mert ehhez meg kellett volna változtatni az alkotmányt, melyben szerepel, hogy Ukrajna NATO-tagságra törekszik; másrészt azért, mert nem bíztak abban, hogy az oroszok ezt követően nem támadják meg őket újra.
A legizgalmasabb azonban Arahamija harmadik pontja, melyben megerősíti a Gerhard Schröder német exkancellár által október végén elmondottakat. Ukrajna harmadik oka arra, hogy ezt az egyetlen feltételt ne fogadja el, szerinte az volt, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök megérkezett Kijevbe, és kiadta az ukázt, hogy „nem fogunk velük semmit aláírni, hanem harcolni fogunk”.
Arahamija a műsorban emellett arról is beszélt: Oroszország bármikor kész volna tárgyalni velük a békéről. „Oroszország azonnal leülne a tárgyalóasztalhoz. Amint odahívjuk őket, másnap már ott ülnének”. Szerinte ennek az az oka, hogy az oroszok tudják: „amint elterjed a hír arról, hogy Ukrajna leült tárgyalni, minden (fegyver – a szerk.) szállítmány, amely így is késik, tovább »késne«”. Zelenszkij frakcióvezetője emellett arról is beszélt, hogy a jövő évben Ukrajnában semmilyen választás nem lesz, sem parlamenti, sem önkormányzati, sem elnöki, mert „senki sem kényszerít erre minket”.
A kormánypárt frakcióvezetőjén keresztül tehát az ukrán vezetés hivatalosan is elismerte: Oroszország részéről a béke egyetlen valódi feltétele az ukrán semlegesség lett volna, de ezt nyugati parancsra nem fogadták el.
További béketárgyalásokat pedig – az orosz hajlandóság ellenére – azért nem folytatnak, mert a Nyugat a fegyverszállításokkal zsarolja őket; ha tárgyalnának, nem kapnának több fegyvert.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A teljes felnőtt lakosság körében meggyőző, 12 százalékpontos a Fidesz–KDNP előnye a Tisza Párttal szemben – derül ki a Magyar Társadalomkutató Kft. legfrissebb, november 19-22. között, ezer ember telefonos megkérdezésével végzett felméréséből.
-
– Megszületett a bérmegállapodás – tudatta Orbán Viktor. A miniszterelnök hétfőn reggel írta alá a három évre szóló béregyezményt a Karmelita kolostorban a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselőivel.
-
Soltész Miklós a szentmisével egybekötött eseményen, Krisztus király ünnepén kiemelte: "olyan időszakban vagyunk, amikor óriási szükség van Krisztus király békéjére, és arra, hogy béke legyen a nemzetek között".