Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
2023. november 30. 13:44
Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke beszédet mond a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen az Országház Felsőházi termében 2023. november 30-án. MTI/Hegedüs Róbert
Egyre inkább kibontakozik az élhető vidék lehetősége Magyarországon - mondta a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke csütörtökön egy konferencián, az Országházban.
Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
A tanácskozáson pillanatfelvételt tudnak készíteni a magyar világról, és arról, hogyan él a vidéki ember ebben a világban, valamint, hogy milyen lehetőségeket lát a vidékért felelős kormányzat a jövőben - közölte Harrach Péter.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Magyar Falu programot mutatta be, amelynek elindítására - beszámolója szerint - azért volt szükség, mert az 1950-es évektől kezdve, majd a 2000-es években, a Gyurcsány-kormány alatt egyre gyorsabban ürült ki a vidék.
Ezt a folyamatot meg kellett állítani, mert a kistelepülések olyan értékeket őriznek, amelyek ha elvesznek, azzal az egész ország veszít - fogalmazott a kormánybiztos.
Ezért alakult 2010 után "vidékbarát" kormány, és ezért indították el 2019-ben a Magyar Falu programot, amelynek négy pillérre van: a pályázati rendszer, a falusi csok, a falusi útalapprogram és a helyi gazdasági szereplők támogatása - ismertette Gyopáros Alpár.
A programnak köszönhetően már nem a falvak megmentéséről, hanem a falvak versenyelőnyének megteremtéséről lehet beszélni, ráadásul négy éve folyamatosan nő a falvak népessége - mondta.
Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos a mélyszegénységben élőknek indított Jelenlét program bemutatása során azt hangoztatta, a legfontosabb, hogy ne "fentről" döntsék el, mire van szükség a falvakban, hanem kérdezzék meg az ott élőket, és vonják be a civileket is, mert "ők nagy eséllyel nem cserélnek értékrendet".
A programba bevont 300 településen élő 300 ezer ember legnagyobb problémája, hogy nincsenek céljaik, ők nem csupán szegények, hanem "nyomorúságban" élnek, mert még "jövőképük" és "akaratuk" sincs - hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelynek az alapításától megfogalmazott minden programpontja ma is vállalható, és lényegében megvalósult - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században címmel rendezett konferencián kedden Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Házában.
Előszeretettel tetszeleg a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében. Ennek megfelelően bevezetett egy új etikai kódexet a parlamenti vezetők családi, érzelmi vagy gazdasági természetű összeférhetetlenségi ügyeinek jobb átláthatósága érdekében, ami ugyancsak derék dolog, csak az vele a gond, hogy önmagát kivette a szabályozás alól - leplezi le a szélsőséges EU-politikust Bánó Attila
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.