Fontos, hogy az űrpiacon Magyarország jelen tudjon lenni - emelte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos csütörtökön Győrben, a távközlési világnap alkalmából 16. alkalommal megrendezett konferencián a Széchenyi István Egyetemen.
Ferencz Orsolya elmondta, ezért is jelentős az, hogy Kapu Tibor személyében magyar űrhajós fog kutatásokat végezni a Nemzetközi Űrállomáson.
Felidézte, hogy Magyarország a kilencvenes évektől kezdve kevesebb figyelmet fordított az űrképességekre, ezért kellett az elmúlt néhány évben fokozottan növelni ezt tevékenységét. Így válhatott 2015-ben teljes jogú taggá Magyarország az Európai Űrügynökségben.
Hozzátette: Magyarország deklaráltan fokozza űrtevékenységét, ezt szolgálja a nemzeti űrstratégia és új programokat is létrehoztak.
Az űrstartégiában meghatározták azokat a kitörési pontokat, ahol van esély arra, hogy a magyar képességeket, a magyar tudást felhasználva előbbre lehessen lépni. Ilyen az Unispace program, amiben 21 magyar egyetem működik együtt - mondta.
Ferencz Orsolya kiemelte, hogy a HUNOR-programban 2020-ban indultak meg a trágyalások az amerikai partnerrel annak érdekében, hogy Magyarország "emberes küldetéssel" visszatérjen az űrbe.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a június 8-án induló küldetésbe betekintést nyerhet bárki a HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpontban, a Millenáris parkban.
Ferencz Orsolya kitért arra is, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) szerepvállalása a globális hírközlésben soha nem látott jelentőséggel kezd bírni.
Kiemelte: az elmúlt években a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a győri egyetem sok tudományos kommunikációval tudatosítani tudta, hogy az űrtevékenység, különösen az űrhírközlés a mindennapjaink sarkalatos része, és ha azt elvesztenénk, akkor összeomlana az a civilizáció, amit felépítettünk.
Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese arról beszélt, hogy a hírközlés 2020-tól, és főként az idei évben komoly válaszút elé került, dönteni kell arról, hogy a hírközlés igazgatásában, a hírközlés területén milyen tagállami és országokon belüli szabályozásra van szükség. Ha egy ország jól dönt, az komoly versenyelőnyt jelenthet.
A kérdés az, hogy a hírközlés legfontosabb elemeit milyen módon válogassák ki és alkalmazzák annak érdekében, hogy a legteljesebb körű fejlődés jöjjön létre oly módon, hogy azok a versenyképességet, a gazdasági fejlődést és a szolgáltatásokat egyaránt szolgálják - mondta.
Óriási mértékű az adatok iránti igény, ezzel a társadalmi nyomás is világ-, hazai és európai uniós szinten, hogy elérhetők legyenek a késleltetés nélküli hírközlési szolgáltatások
- mondta el Lapsánszky András.
Hozzátette: egyértelmű, hogy új hírközlési platformokat kell nyitni, mert ez a típusú adatigény már nagyon nehezen kiszolgálható földi hálózatokkal. Meglátása szerint ebben Magyarország az élen jár, ami versenyképességi előnyt jelenthet.
Friedler Ferenc, a Széchenyi István egyetem rektora azt emelte ki köszöntőjében, hogy 160 éve alakult meg az ITU, a globális digitális fejlődés kulcsszereplője.
Hozzátette: az egyetem az elmúlt években jelentős előrelépést tett az űrkutatás, az űrtávközlés terén, az egyetem vezetése pedig elkötelezett az élenjáró technológiák, így a kvantumtechnológia, az új távközlési vagy a mesterséges intelligencia kutatása és oktatása mellett.
A konferencián átadták a 2014-ben alapított Dr. Magyari Endre-díjakat. Az idei évben Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főigazgató-helyettese, valamint Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai alapító-igazgatója vehették át az elismerést.
Az NMHH az idén is távközlési különdíjjal jutalmazta a győri egyetem azon diákjait, akik az elmúlt időszakban kiemelkedő minőségű TDK-dolgozatot adtak le infokommunikációs témában. Oklevelet vett át Pónya Szilárd Tamás, Kaszai Zoltán, valamint Szűcs Ágoston Koppány.
A szimpózium szakmai előadásain három terület került a középpontba, a mesterséges intelligencia térnyerése, a kvantumtechnológiában és a kvantumkommunikációban rejlő lehetőségek, valamint az űrtechnológia távközlésben betöltött szerepe.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".