Hazánk nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását
Semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére.
Utoljára frissítve: 2023. november 30. 20:55
2023. november 30. 14:00

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. november 30-án. MTI/Hegedüs Róbert

Magyarország nem támogatja az Európai Unió (EU) költségvetésének módosítását, illetve azt sem, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető azt mondta: a magyar kormány véleménye szerint az EU úgy akarja módosítani a költségvetést, hogy még a hatályos büdzsét sem hajtotta végre.
   
Hozzátette, semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére.

Magyarország nem támogatja az Európai Unió (EU) költségvetésének módosítását, illetve azt sem, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön Budapesten. Bejelentette: meghosszabbítják a kamatstopokat.

A tárcavezető azt mondta: a magyar kormány véleménye szerint az EU úgy akarja módosítani a költségvetést, hogy még a hatályos büdzsét sem hajtotta végre. Hozzátette, semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére.
   
Beszámolt arról, szerdán tizenkét órás ülést tartott a kormány, ahol elsősorban - a közelgő újabb uniós csúcs apropóján - a Brüsszelben kialakult helyzetről tárgyaltak. Az ülés egyik témája az uniós költségvetés tervezett módosítása volt, amit annál inkább nem tud támogatni a magyar kormány, mert a jelenlegi büdzsé végrehajtása is késik - mondta Gulyás Gergely.
   
A miniszter problémaként említette a Magyarországnak és Lengyelországnak jogosan járó források elmaradását, a helyreállítási alap forrásainak késedelmes kifizetését és az általánosan alacsony kifizetések szintjét.
   

Kijelentette, az Európai Bizottság jogellenesen tagadja meg a pénz kifizetését Magyarországtól és Lengyelországtól.
   
Az ukrán uniós csatlakozásról a tárcavezető hangsúlyozta, ezt ellenzi a magyar kormány, mert egyetlen olyan elkészítő anyag sem készült, amiben az szerepel, hogy Ukrajna megfelel a csatlakozási követelményeknek. Továbbá az sem látható - folytatta -, hogy az ukrán csatlakozás milyen hatással lenne a többi között a kohéziós alapokra, a közös agrárpolitikára, illetve miként módosulnának a tagállami befizetések - jegyezte meg.
   
Kiemelte, a magyar kabinet emellett sérelmesnek tartja azt is, hogy késik az uniós tagságra sokkal inkább felkészült nyugat-balkáni államok csatlakozása.
   
A vétóval kapcsolatban emlékeztetett arra, az uniós döntések konszenzust igényelnek, ha pedig egy tagállam nem támogat egy javaslatot, akkor nincs közös döntés.
   
Az uniós tagállamoknak élniük kellene a lakosság megkérdezésének demokratikus eszközével, a magyar kormány ezt teszi a nemzeti konzultáció keretében - vélekedett Gulyás Gergely.
   
A tárcavezető bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a kamatstopot a kis- és középvállalkozások (kkv) és a családok számára, valamint a diákhitel esetében.
   
Szavai szerint a kamatstop mintegy 30 ezer vállalkozást és 300 ezer családot érint; a kkv-k számára április elsejéig tolják ki a kamatstopot, a családok és a diákhitel esetében pedig 2024. július 1-jéig hatályos az intézkedés.
   
"A vállalkozásokat és a családokat meg kell védeni az elhibázott brüsszeli szankciók és a háború következtében megugrott kamatoktól" - hangsúlyozta Gulyás Gergely.
   
Emlékeztetett, a kis- és középvállalkozásokat eddig már 80-85 milliárd forinttal segítette a költségvetés a kamatstoppal, ami egy vállalkozásra vetítve mintegy 2,5 millió forintot jelent. A lakossági kamatstoppal pedig mintegy 160 milliárd forinttal segítették a családokat, az intézkedés átlagosan 420 ezer forint megtakarítását jelentett családonként - ismertette Gulyás Gergely.
   

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatstop intézménye is támadás alatt áll, hiszen Brüsszel a Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokban a kamatstop megszüntetését javasolja.
   
A kormány szerint a választópolgároknak az az érdeke, hogy a magas kamatszint mellett ezek az intézkedések fennmaradjanak, függetlenül attól, hogy külföldről milyen javaslatok érkeznek - mondta Gulyás Gergely.
   
A tárcavezető közölte, pályázati támogatást nyújt a kormány a zöldenergia tárolására a vállalkozások számára.
   
Mint elmondta, a kabinet korábban mintegy 70 milliárd forint értékben írt ki pályázatokat lakossági napelemes rendszerek telepítésére és energiatárolási kapacitás létrehozására, ezzel a lehetőséggel pedig több tízezer család élhet
   
Ezt a programot a vállalkozásokra is kiterjesztik, amelyek a tárolókapacitás kialakítására költségvetési, később pedig a helyreállítási alapból (RRF) előfinanszírozott támogatást kaphatnak - fejtette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, a programhoz rendszerhasználatidíj-kedvezmény is társul.
   
A pályázatra 2024. február 5-ig jelentkezhetnek a vállalkozások, a beruházásokat 2026. április 30-ig kell befejezni - fűzte hozzá a miniszter.
   
Azt mondta, az új szabályozásban a tárolók 2026-ig mentesülnek - a fogyasztás és a visszatáplálás tekintetében is - a rendszerhasználati díj átvételi díjtételének megfizetése alól.
   
"Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a zöldenergiát termelni és tárolni egyaránt lehessen, ami azt fogja jelenteni, hogy a magyar energiamixben a zöld- és a megújuló energia aránya nőni fog" - fogalmazott Gulyás Gergely.
   
Megjegyezte, ez az intézkedés csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, előnyös a környezetre gyakorolt pozitív hatásai miatt, valamint Magyarország az ezzel megőrzött szén-dioxid-kvótáját értékesítheti, ebből pedig komoly költségvetési bevételt realizálhat.
 

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
  • A józan hang politikája
    A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
  • „Erkölcs legyen a munkánk talpköve…”
    Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
MTI Hírfelhasználó