Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.
A következő másfél hónap alatt a NATO védelmi keretein nyugvó gyakorlaton kitalált eseményeken alapuló helyzetekre reagálva olyan mechanizmusokat aktiválnak, amelyek a katonai feladatok összkormányzati előkészítését és támogatását célozzák meg – fogalmazott a generális.
A tisztavatás egy jelkép; jelképe az augusztus huszadikai nemzeti ünnepünknek, egyben annak nyitánya is. Ez a rendezvény nagyon sokakat megérint, minden évben sokan követik a helyszínen és az élő közvetítés által egyaránt. A honvéd tisztjelöltek számára négy évnyi tanulás gyümölcse érik be az avatás által.
A vezérkari főnök kiemelte: a legfontosabb, hogy a katonák legyenek lojálisak, hűek bajtársaikhoz, parancsnokaikhoz, a Magyar Honvédség céljaihoz, a nemzethez.
A legtöbb katona kedvenc versenyszáma a lövészet, amelyiben az első napon külön versenyen is bizonyították tudásukat a résztvevők pisztollyal és gépkarabéllyal egyaránt. A második nap fizikailag jóval megterhelőbb volt...
Dánia július 1-jétől bevezeti a nők kötelező katonai szolgálatát, és növeli a katonai kiadásait, hogy megerősítse védekezését a növekvő orosz fenyegetéssel szemben.
Drót László elmondta: a lövész-szakfelkészítés során az önkéntes tartalékos katona elsajátítja azokat az ismereteket, amelyekben egy gyalogos lövésznek jártasnak kell lennie. Hozzátette: a felkészítés elsődleges célja, hogy a tartalékos katonáknak lehetőségük legyen összetettebb kiképzéseken részt venni.
„Terepre küldjük azt a két új Leopard 2A7HU harckocsinkat is, amiket a márciusi Bölényroham során teszteltünk. Nappali és éjszakai lőgyakorlatokat végzünk géppuskával és a harckocsik toronyfegyverével” – hangzott el a bakonyi gyakorlótéren.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
