L. Simon László József Attila-díjas költő, kultúrpolitikus, Farkas Anita Európa-érmes újságíró és Molnár Pál újságíró, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében – Magyar Nemzeti Múzeum/Ferancz Attila

Ismét belső-magyarországi újságíró vehette át a hazai alapítású nemzetközi újságíródíjat, az idén a 25., jubileumi alkalommal átadott Európa-érmet. Az idei kitüntetett Farkas Anita művészeti, társadalmi írások szerzője. A Mandiner rovatvezető-helyetteseként dolgozó sajtókiválóságnak a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében hétfőn adták át az elismerést. 

A rendezvényen jelen volt Hammerstein Judit, a múzeum főigazgatója, Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrász, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint számos újságíró és művészetpártoló budapesti polgár. 

A laudációt mondó Molnár Pál, a díj alapítója – Magyar Nemzeti Múzeum/Ferancz Attila  

„Meglehetősen nehéz feladatot választott magának az újságíró, hiszen a figyelmet őszintén elmesélt életutakkal, valódi történetekkel akarja megragadni. Azaz minőséggel. Értékkel" – fogalmazott laudációjában Molnár Pál újságíró, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke. Hozzátette: „Mint tapasztaljuk, a világhálós környezetben nem föltétlenül ez a jellemzőbb, a kattintásvadászat ravasz manipulációkkal, éppen a minőség és érték nélküli celebek fénykörbe állításával történik. Nagy kihívás ilyen tartalommal megküzdeni, és minél több emberhez eljuttatni a mélyebb gondolatokat, a nemes derűt, a nehézségeken átsegítő humort."

Magyar Nemzeti Múzeum/Ferancz Attila 

L. Simon László József Attila-díjas költő, kultúrpolitikus fejtegette, hogy az újságírónő munkásságát több mint egy évtizede figyelemmel kíséri, és nagyra értékeli. Emberként is nagy becsüli Farkas Anitát, egy 20 éves és egy 18 éves leány édesanyját. A sajtóember írásait emberi helytállása is hitelessé teszi, és különösen fontosnak tartja az újságírónő bátorságát, értékrendje melleti határozott, nyílt kiállását. 

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója a Széchényi-teremben mondott köszöntést, majd nyújtotta át az érmet.

A kitüntetett újságírónak az Európa-érmet L. Simon László, az oklevelet Molnár Pál nyújtotta át.

Farkas Anita meghatottan mondott köszönetet a rangos elismerésért. 

 

Az Európa-érmes újságíró – Egressy Rita felvétele

A díjátadási ceremóniát Sándor József brácsaművész szólójátéka keretezte. 

Magyar Nemzeti Múzeum/Ferancz Attila

Az Európa-érmet az elmúlt években határon túli magyar újságírók kapták: délvidéki, székelyföldi, kárpátaljai, felvidéki, kanadai sajtóembereink. Az idén az elismerés a magyarok fővárosába érkezett. 

A civil Magyarország egyik nagy értéke a nemzetközi újságíródíj: az Európa-érem. Most a 25., azaz jubileumi alkalommal adatott át. A magyarok mellett eddig angol, német, horvát és lengyel újságíró vehette át, lengyel barátaink közül ketten is. Szerkesztőséget is díjazott a testület: akkor a Hitel főszerkesztője, Csoóri Sándor vette át a Ligeti Erika szobrászművész által alkotott érmet. A külhoni újságírók közül két felvidéki, két kárpátaljai, egy székelyföldi, két délvidéki sajtókiválóság vehette át a kitüntetést. A Lajtán túl egy bécsi és egy zürichi szerkesztő volt a díjazott, a tengerentúlon pedig egy Kanadában élő, most 99 évesen is alkotó újságíró is megkapta a belső-magyarországi kollégák elismerését. Operatőr és karikaturista is Európa-érmet kapott. A mostani kitüntetett újságíró a harmadik nő a lajstromban.

Fiatalok a nemzet múzeumában.– Egressy Rita felvétele

Fontos, hogy a sajtóban alkotó értelmiségiek közül azok is elismerésben részesüljenek, akik a hazaszeretetet, a család tiszteletét értékrendjük fő helyére teszik. Példájuk azt mutatja, hogy ez az értékrend is teret nyit a magas színvonalú újságírásra, az eredetiségre, a szellemességre, a humorra. Az is fontos, hogy az ebben a, valójában az igazi európai értékrendben alkotó újságírók odafigyeljenek egymásra, értékeljék és erősítsék egymást. Megtörtént, hogy egy bécsi újságíró egy beregszászi újságírónak Budapesten adta át az Európa-érmet, és itt nemcsak a három B betűvel kezdődő városnévre érdemes felfigyelnünk, hanem arra is, hogy három különböző térség, három állam magyarjai figyeltek oda egymásra, és ismerték el a szakmai kiválóságot. A magyar kultúra határoktól független egységét fejezték ki ezzel is.