Az olvasónak olyan médiumokra van szüksége, amelyekben megbízhat. És szerencsére vannak olyan hírforrások, melyek elkötelezettek a tények torzítatlan és elfogulatlan közlése mellett. Az olvasók bizalmát aláásó szenzációhajhász, vagy félrevezető tartalmak közvetítése helyett az újságírónak az igazságkereséshez, a tisztességes és hiteles tájékoztatáshoz kell ragaszkodnia – rögzíti Gebauer Szabolcs.
Gebauer Szabolcs munkái a valóságról szólnak, szoros tényirodalom, amit alkot, ám mindezekkel együtt tevékenysége igazi elit újságírás, hiszen tévednie nem szabad, tartania kell magát a precíz kiegyensúlyozottsághoz.
Farkas Anita budapesti újságíró kapta a 25., jubileumi Európa-érmet, a kitüntetést az idei díjátadáson, hétfőn vehette át. A magyar alapítású nemzetközi újságíródíj ünnepségét a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében rendezték.
Nem hiába mondta Habsburg Ottó: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el – mutat rá Deák Ernő.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.