Az olvasónak olyan médiumokra van szüksége, amelyekben megbízhat. És szerencsére vannak olyan hírforrások, melyek elkötelezettek a tények torzítatlan és elfogulatlan közlése mellett. Az olvasók bizalmát aláásó szenzációhajhász, vagy félrevezető tartalmak közvetítése helyett az újságírónak az igazságkereséshez, a tisztességes és hiteles tájékoztatáshoz kell ragaszkodnia – rögzíti Gebauer Szabolcs.
Gebauer Szabolcs munkái a valóságról szólnak, szoros tényirodalom, amit alkot, ám mindezekkel együtt tevékenysége igazi elit újságírás, hiszen tévednie nem szabad, tartania kell magát a precíz kiegyensúlyozottsághoz.
Farkas Anita budapesti újságíró kapta a 25., jubileumi Európa-érmet, a kitüntetést az idei díjátadáson, hétfőn vehette át. A magyar alapítású nemzetközi újságíródíj ünnepségét a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében rendezték.
Nem hiába mondta Habsburg Ottó: Mi magyarok sohasem voltunk idegenek Bécsben. Tehát illik ilyen szemmel tekinteni az osztrák fővárost, amely a magyar királyok rezidenciájaként évszázadokon keresztül a magyar királyság székesfővárosának egész sor feladatkörét látta el – mutat rá Deák Ernő.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.
"Ez a szellemiség kapcsolta egybe az egyházi közösséget, de ez a szellemiség kapcsolja össze a nemzetet is, tartja meg az országot, és mutat irányt, amikor az életre vezető utakat keressük: amikor gyermekeket nevelnek, földet művelnek, városokat építenek, könyvet írnak, és akkor is, amikor a hazát védelmezik" - fogalmazott a tárcavezető.