Soltész Miklós az MTI kérdésére kiemelte, abban, hogy egy közösség fenn tudjon maradni, óriási szerepe van a kereszténységnek. Hozzátette, "felelősségünk van nemzetünkért", az egyházi beruházásoknak pedig ebben komoly szerepük van, legyen szó templomok, iskolák, óvodák felújításáról vagy építéséről.
2024. február 10. 23:32
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a felújított katolikus templom avatóünnepségén a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Rátkán 2024. február 10-én. MTI/Vajda János
Több mint 3700 templom újult meg és több mint 200 épült az elmúlt tíz évben a Kárpát-medencében - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Rátkán, a felújított katolikus templom avatóünnepségén.
Soltész Miklós az MTI kérdésére kiemelte, abban, hogy egy közösség fenn tudjon maradni, óriási szerepe van a kereszténységnek. Hozzátette, "felelősségünk van nemzetünkért", az egyházi beruházásoknak pedig ebben komoly szerepük van, legyen szó templomok, iskolák, óvodák felújításáról vagy építéséről.
A német nemzetiségi községben tartott eseményen az államtitkár azt mondta, ha a településen megvan a kultúra, az oktatás, a nyelv és a hit, akkor sokkal nagyobb a közösség megmaradásának az esélye. Soltész Miklós úgy fogalmazott, az elmúlt években a nemzetiségekre a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektettek, az oktatási és kulturális fejlesztések mellett odafigyeltek templomaik és út menti keresztjeik felújítására is.
A templomban elmondott ünnepi beszédében kijelentette, az itt élők a történelem során sokszor megszenvedték, hogy ragaszkodtak nyelvükhöz és katolikus hitükhöz.
"Az imádság, a katolikus hit és az ősök felé való tisztelet, ami megvan az emberekben, megtartotta ezt a közösséget" - hangsúlyozta.
Ternyák Csaba egri érsek a templombelső megújulásának alkalmából tartott misén azt mondta, az a hit, amelyet "őseinktől örököltünk", átsegít "bennünket életünk" nehézségein és buktatóin.
A rátkai Szent Anna-templom 1807-ben épült. Az utolsó komplex felújítást 1962-ben hajtották végre rajta. A templom külső részét két éve újították fel, a most átadott belső rekonstrukció 75 millió forintba került. A fejlesztés részeként korszerűsítették a villamossági hálózatot és a fűtésrendszert, valamint új hangrendszert alakítottak ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
