Információs hadviselés – csorbult a szuverenitás?
Amikor egy magyar köztársasági elnökkel szemben ilyen nemtelen módon járnak el, akkor a hazánkkal szemben bűnt követnek el – fogalmaz Bánó Attila.
2024. február 11. 23:02

sandorpalota.hu

Közép-Európa két köztársasági elnökét azonos módon lehetetlenítettek el információs hadviselésnek látszó művelettel. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, valakik kerestek és találtak egy-egy dokumentumot. Ezt kiforgatták és felfújták, megtervezték a sajtóhadjáratot, mozgósították a szélsőséget tüntetésekre, és sikerrel megbuktattak egy-egy államfőt. Tort ülhet az információs hadviselés? Miért nem sikerült védekezni ellene?

– Láthatjuk, hogy a balliberális politika bérmunkásai kitartóan dolgoznak, és szállítják a megrendelőknek azokat az információkat, amelyek alkalmasak a nemzeti-keresztény államgépezet rongálására, lejáratására. A jelenlegi magyarországi ellenzék nem képes olyan, szakmailag alátámasztott gazdasági, szociális, kulturális, világnézeti elképzeléseket a társadalom elé tárni, amelyekkel elnyerné a többség tetszését, ezért azt teszi, amiben nagy tapasztalata van: rombol. A politika világában olykor alattomos és durva módszereket alkalmaznak valamely cél elérése érdekében. Hiába tudjuk, hogy az ilyen módszerek az elkövetőket minősítik, sajnos azt is látnunk kell, hogy a cél gyakran szentesíti az eszközt.
Miért nem tudunk védekezni? Azért, mert nem vagyunk hibátlanok, illetve tökéletesek. Lehetnénk persze azok is, de ilyen gátlástalan ellenfelekkel szemben még ez sem jelentene védelmet. Ez a társaság, ha nem talál támadási felületet, akkor hazugságokkal és rágalmakkal kezdi ki a célszemélyeket. Meggyőződésem, hogy Novák Katalin köztársasági elnök tisztességgel végezte a munkáját, s aligha tévedek, amikor azt mondom, az ominózus kegyelmi döntéssel kapcsolatban valakik csúnyán megtévesztették. Akik a háttérben ügyködtek, valamint azok, akik a botrányt dagasztották, elérték azt, amit akartak. Köztársasági elnökünk lemondott.

– Ehhez a hadviseléshez nagy sajtófölény kell, hiszen Schmitt Pált plágiumüggyel hozták lehetetlen helyzetbe, az ugyanakkor kipattant gyurcsányi plágiumügy pedig elfelejtődött. Miért lehetetlen legalább fele-fele arányú sajtónyilvánosságot kialakítani az atlanti tengely és a hazafias értékrend sajtója között?

– Az esélyegyenlőség megvalósításához nagy szükség lenne ilyenféle egyensúlyra az elektronikus és az írott sajtó világában. Magyarországon a tömegtájékoztatásban megvalósult némi pluralizmus, bár vannak olyan baloldali nézetek, hogy e téren a kormányoldal pozíciói erősebbek. Ez a közszolgálati területen igaz lehet, csakhogy a nézettségi adatok a baloldalhoz húzó kereskedelmi média oldalára billentik a mérleg nyelvét. Ennél is fontosabb kérdés, hogy melyik fél hajlamosabb a hazudozásra, tisztességtelen módszerek alkalmazására.
Annak idején, Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyéből lehetett olyan botrányt kavarni, ami a lemondásához vezetett. Gyurcsány Ferenc hasonló gyanúba keveredett.  A szakdolgozata valahogyan eltűnt a Pécsi Tudományegyetemről, így a plágiumot nem lehetett bizonyítani. A másolatot a lakásában sem találta meg, s az egyetem dékánja szerint csak ez az egy dolgozat hiányzik a tanintézményből. Bizonyítékot senki nem tudott felmutatni. Schmitt Pál és Novák Katalin egyaránt jól végezte a dolgát, nem követtek el nagy hibát, de tudták, hogy ilyen helyzetben a lemondás a becsületes lépés. Ez a felismerés távol áll a balliberális politikusoktól, közjogi méltóságoktól.

Bánó Attila – archív

– Azzal, hogy gyűlölködéssel megbuktatnak jó képességű, lelkiismeretes államfőt, beavatkoznak az adott ország szuverenitásába. Nálunk ennek védelme most megerősítést kap a Szuverenitásvédelmi Hivatallal. Miért tudjuk, hogy a lezajlott esetleges információs hadművelet hátteréről semmit sem fognak felderíteni?

– Amikor egy magyar köztársasági elnökkel szemben ilyen nemtelen módon járnak el, akkor a hazánkkal szemben bűnt követnek el. Egyrészt nagyon nehéz ezeket az alattomos műveleteket bizonyítani, másrészt az ilyen ügyek eltussolása valahol közös érdek, hiszen a rossz fiúk végül is találtak valamilyen fogást az áldozaton. Ennél fontosabbnak érzem annak a különbségnek a hangsúlyozását, amelyre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ mutatott rá a legfrappánsabban: „a jobboldalon a hibáknak, tetteknek következményük van, miközben a baloldalon a bűnökért még dicséret is jár”. Ez bizony így igaz.

Molnár Pál

gondola
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Utolsó útjára kísérték Tordy Gézát
    A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott, színészkollégája játékát és közös munkáikat idézte fel. Mint mondta, Tordy Gézában nagy erők lakoztak, nagy dühök és nagy szenvedélyek.
  • Fát ültettek fradisták a Budakeszi Vadasparkban
    Dibusz Dénes, az FTC kapusa, aki csapattársai, Varga Barnabás és Botka Endre társaságában aktívan is közreműködött a faültetésben, hangsúlyozta: fontosnak érzik, hogy az edzések és a játék mellett a társadalmi felelősségvállalásból is kivegyék a részüket és óvják a környezetet.
  • A szólásszabadság már nem európai érték
    Frank Füredi nyilatkozatában kiemelte: a brüsszeli incidens után már senki nem taníthatja Magyarországnak, "hogy hogyan kell viselkedni", mivel az események rávilágítottak, hogy "Magyarország sokkal szabadabb ország, mint Belgium."
MTI Hírfelhasználó