Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
2024. február 24. 08:05
szolnok.hu
Nyolc lovas, kétszáz magyar és horvát határőr hagyományőrző katona vonul fel a szolnoki csata 175. évfordulója alkalmából rendezett hadijátékon március 2-án a Tisza-parti vármegyeszékhelyen. Az esemény alkalmából emlékhelyet is avatnak - szerepel a város honlapján.
Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
A közlemény idézi Szalay Ferencet, Szolnok polgármesterét (Fidesz-KDNP), aki a Kossuth téri programmal kapcsolatban azt mondta: a város minden évben egy győztes csatával kezdi az évet, "ami kell a lelkünknek, s reméljük, kitart év végégig az érzés".
A császári-királyi védelem parancsnoka Ladnai Bálint hagyományőrző százados, a támadó magyar királyi seregek parancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes - írták. A rendezvény katonai szakértője Négyesi Lajos lesz - közölték.
A közlemény idézi Udovecz Györgyöt, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnökét, aki főszervezőként az ország egyik legszínvonalasabb hagyományőrző hadijátékának nevezte a szolnoki eseményt. Mint mondta: március 2-án délután koszorúzást tartanak az 1849. március 5-én elesett honvédok emlékére állított emlékműnél a Szabadság téren, majd Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emlékére állított tábla előtt a Lengyel Légió utcában. Ezt követően avatják fel a Szolnoki csata történelmi emlékhelyet a Verseghy parkban. Az avatás után várják a csatát megelevenítő hadijátékra az érdeklődőket a Kossuth téren - szerepel a közleményben.
A tájékoztatás szerint 1849 március első napjaiban a császáriak megszállva tartották Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot. A haditerv bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott, és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. A szolnoki csata győzelemmel ért véget, a császári hadvezetés katasztrófaként értékelte az ütközetet, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban - olvasható.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A kormányfő azt mondta, Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani. Kifejtette, Magyarország szinte az egyetlen békepárti ország: három éve konzekvensen, nyíltan, hangosan és cselekvő módon a béke mellett áll.
Nemzetközi rangú magyar balettversenyt rendeznek meg a harmadik alkalommal Budapesten, a rendezvény támogatói között ott van a világhírű Herendi Porcelán Manufaktúra.
A cím természetesen ironikus – de mégsem teljesen. Goethe Faustjának Mefisztója jut eszembe, aki így jellemzi önmagát: „Az erő része vagyok, / aki örökre rosszra tör, / de örökké jót tészen. / A tagadás a lényegem.”