Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
2024. március 15. 14:39
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sátoraljaújhelyen 2024. március 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt
„Üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben" - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, "mi magyarok pedig megmaradunk" - tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, "akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát" - fogalmazott.
Soltész Miklós felidézte, az 1848. március 15-én kitört forradalom része volt az akkori Európán végigsöprő hullámnak, amely a kor igazságtalanságain akart változtatni. Hangsúlyozta, a pesti és budai forradalom vértelen volt, ellentétben sok városéval, így például Béccsel szemben is.
A forradalom határozott, kemény, de mégis békésen megvalósítandó követelései nem szabadságharcként és "nem pusztító fegyveres öldöklésként indultak, azt Bécs ármánykodásai, uszító politikája fordította át, változtatta meg" - emelte ki az államtitkár.
Elmondta, nem a magyarok indítottak támadást Bécs ellen, azonban "ők lázították fel a rácokat délen, a románokat Erdélyben ellenünk". A nemzetiségek felhergelésével évezredes együttélést romboltak szét és hintették el a huszadik századra a még nagyobb gyűlölet magvait - mutatott rá.
Soltész Miklós hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1849. októbere között rengeteg esemény sűrűsödött össze, gyors és azonnali döntéseket kellett hozniuk eleinknek, akik "mind a nemzetet szolgálták szeretettel, kitartással hűséggel".
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, "hősöket teremtett az Isten, hogy csodát tegyenek a hazáért".
Hozzátette, egyszerre, egy időben a kiváló magyar fiatalok, politikusok, tábornokok mind együtt voltak azért és ahhoz, hogy Magyarországon változások történjenek.
Az emberek áldozatot hoztak és életüket adták "a szabadságért, a hazánkért és Magyarországért" - hangoztatta a polgármester.
"Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Ez a siker azt jelenti, hogy ha a görögök - akiket a magyar válogatott pénteken legyőzött - érvényesítik a papírformát a vb-újonc horvátokkal szemben, akkor a nemzeti csapat a szerdai utolsó találkozó eredményétől függetlenül csoportelsőként közvetlenül a negyeddöntőbe jut.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Zelenszkij ukrán elnök és Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök arról tárgyal, hogyan lehetne kikerülni a magyar vétót Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban. "Kár a gőzért! Sehogy. Inkább arról tárgyaljanak, hogy a kényszersorozások során senki ne haljon meg!" – írta ezzel kapcsolatban Orbán Viktor.
"Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
