Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
2024. március 15. 14:39
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sátoraljaújhelyen 2024. március 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt
„Üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben" - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, "mi magyarok pedig megmaradunk" - tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, "akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát" - fogalmazott.
Soltész Miklós felidézte, az 1848. március 15-én kitört forradalom része volt az akkori Európán végigsöprő hullámnak, amely a kor igazságtalanságain akart változtatni. Hangsúlyozta, a pesti és budai forradalom vértelen volt, ellentétben sok városéval, így például Béccsel szemben is.
A forradalom határozott, kemény, de mégis békésen megvalósítandó követelései nem szabadságharcként és "nem pusztító fegyveres öldöklésként indultak, azt Bécs ármánykodásai, uszító politikája fordította át, változtatta meg" - emelte ki az államtitkár.
Elmondta, nem a magyarok indítottak támadást Bécs ellen, azonban "ők lázították fel a rácokat délen, a románokat Erdélyben ellenünk". A nemzetiségek felhergelésével évezredes együttélést romboltak szét és hintették el a huszadik századra a még nagyobb gyűlölet magvait - mutatott rá.
Soltész Miklós hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1849. októbere között rengeteg esemény sűrűsödött össze, gyors és azonnali döntéseket kellett hozniuk eleinknek, akik "mind a nemzetet szolgálták szeretettel, kitartással hűséggel".
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, "hősöket teremtett az Isten, hogy csodát tegyenek a hazáért".
Hozzátette, egyszerre, egy időben a kiváló magyar fiatalok, politikusok, tábornokok mind együtt voltak azért és ahhoz, hogy Magyarországon változások történjenek.
Az emberek áldozatot hoztak és életüket adták "a szabadságért, a hazánkért és Magyarországért" - hangoztatta a polgármester.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
