A cím természetesen ironikus – de mégsem teljesen. Goethe Faustjának Mefisztója jut eszembe, aki így jellemzi önmagát: „Az erő része vagyok, / aki örökre rosszra tör, / de örökké jót tészen. / A tagadás a lényegem.”
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
Közhely, hogy az élet olyan dolgokat produkál, amikről mi álmodni sem tudunk. Velem ilyesmi történt kb. 10 nappal ezelőtt. Pénztári sorban állás közben szóltam egy előttem álló hölgynek, hogy valószínűleg az ő újságjai estek le a földre. Ő igennel felelt. Mivel én kerültem sorra, ő meg már kint volt, nem tudtam megfigyelni az arcát. Kint megvárt, megköszönte, és csokival kínált. Akkor láttam, hogy kivel állok szemben: jelenkori történelmünk nem akármilyen szereplőjével.
Puzsér Róbert Megbékélés menetet hirdetett, majd rendezvénye gyűlöletbe és trágárságba torkollott. Előzménye a rágalomhadjárat volt Semjén Zsolt ellen, egy olyan hazug váddal, amit a kormány nem hagyott szó nélkül, ügyészségi vizsgálat indult a rágalmazók ellen. Túlléptek minden határt, egy ártatlan, feddhetetlen embert vádoltak légből kapott hazugságokkal, és most nagy hangon védik a bűnösöket.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra. Ezzel szemben a döntéshozók nyilván jól tudják, milyen politikai és jogi kockázatokkal jár a mártírgyártás. Most azonban mintha változni látszana e téren a kormányzati hozzáállás - írja Kovács Ferenc Erik, az MKDSZ szerzője, publicisztikájának bevezetőjében.
Az elmúlt évtizedekben a pszichológiai kutatások rendre ugyanazt a mintázatot mutatták: az életút boldogság görbéje U alakot formáz. A fiatal felnőttek jellemzően elégedettek az életükkel, aztán a középkor környékén egyre nő az elégedetlenség, majd az idősebb korosztályokban ismét javul a lelkiállapot.
Ez a minta azonban mára világszinten felborulni látszik. A legfrissebb vizsgálatok szerint a 18–24 évesek körében a boldogtalanság és a szorongás sokszor magasabb szintet mutat, mint bármely más korcsoportban. De miért éppen most és miért éppen ők?
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
„A fájdalom, a fáradtság, a kétely és olykor a csalódás is hozzátartozik a katonaélethez, de ezekből születik a kitartás, a fegyelem, az önfegyelem és a csapatban való gondolkodás képessége” – emlékeztetett a generális.
Huszonhat személyt fogtak el, ebből 24 őrizetbe került, közülük 18-at a bíróság letartóztatásba helyezett, három külföldi személy ellen pedig nemzetközi elfogadóparancsot adnak ki.
Nacsa Lőrinc a székelyföldi városban tartott sajtótájékoztatón elmondta: lezárult a Kárpát-medencei Lovas Program pályázati időszaka, és a Kárpát-medencében összesen 60, Erdélyből 36 pályázó részesül a 100 millió forintos támogatásból.