A "hamis ideológiák, álpróféták" kapcsán Áder János a radikális zöldeket és a genderelméletet említette. Felhívta a figyelmet a "digitális rabszolgaság" veszélyére, utalva a közösségi és videómegosztó oldalakon, illetve az online kereskedelemben töltött rengeteg időre.
2024. április 2. 22:15
Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A teremtett világ védelmében címmel előadást tart a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében 2024. április 2-án. MTI/Balogh Zoltán
Szellemi környezetszennyezés is van, például hamis ideológiák, szélsőségek - mondta Áder János korábbi köztársasági elnök kedden a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, arra buzdítva a diákokat, kerüljék az értéktelent mindenben, ebben legyen iránytűjük a "józan paraszti ész" és az ősi bölcsességek.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A teremtett világ védelmében című előadásában a "szellemi környezetszennyezés" ellen többek közt az "analóg irodalmat" ajánlotta, kiemelve, a képernyőn olvasott szövegek - egy kutatás szerint - leépítik a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet, hanyatlik az empátia, az önreflexivitás és a türelem is.
A "hamis ideológiák, álpróféták" kapcsán Áder János a radikális zöldeket és a genderelméletet említette. Felhívta a figyelmet a "digitális rabszolgaság" veszélyére, utalva a közösségi és videómegosztó oldalakon, illetve az online kereskedelemben töltött rengeteg időre.
Hangsúlyozta, mindenben mértéket kell tartani, kerülni a pazarlást. Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót - fogalmazott. További tanácsai a szellemi környezetszennyezés ellen: elismerni a teljesítményt, "be- és kitölteni a közösségi tereket". A cél szerinte: hideg fej, bátor szív, nemes lélek.
A volt köztársasági elnök idézte Ferenc pápát, aki szerint ökológiai megtérésre van szükség.
Helyzetelemzésében Áder János kitért arra, hogy 1950-ben két és fél milliárd ember élt a Földön, 2022 novemberében már nyolcmilliárd, azonban a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás pedig háromszor ilyen gyorsan nőtt, és az "energiamixben" még mindig 84 százalék a fosszilis energiahordozó.
Az utóbbi ezer évben voltak mini jégkorszakok, de az ipari forradalom óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet - folytatta, hozzáfűzve, az idősebbek még emlékeznek kemény telekre, a fiatalabbak már "csak mutatóban látnak havat", az idei február pedig - az elmúlt évtizedek átlagát tekintve - "egy erős március volt". A tendencia egyértelmű, az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb szava az alkalmazkodás lesz - jelentette ki. Aggasztónak nevezte a klímaváltozás gyors ütemét.
Hozzátette, évente egy olaszországnyi területű erdő tűnik el a Földről.
A klímaváltozás másik hatása új, egzotikus fajok megjelenése hazánkban, mint az ázsiai tigrisszúnyog, az egyiptomi csípőszúnyog, a Hyalomma kullancs. Az invazív fajok további betegségek megjelenését is okozhatják, mint például a malária - figyelmeztetett Áder János.
A környezetvédelem térségbeli pozitív példájaként említette a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amit "Európa Amazonasának" neveznek, valamint a tavaly már másodszorra megrendezett Fenntarthatósági Expót, amelyen magyar cégek kínáltak megoldásokat napjaink kihívásaira.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
