Latorcai Csaba a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos programsorozata keretében őshonos magyar fafajtákat ültetett el a helyi óvoda és bölcsőde előtt Nyikos László (Fidesz-KDNP-Szeretem Polgárdit Egyesület) polgármesterrel.
2024. április 3. 15:52
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára (j) és Nyikos László polgármester (Fidesz-KDNP-Szeretem Polgárdit Egyesület) a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Ültessünk, hogy élhessünk elnevezésű faültetési akciójának polgárdi állomásán 2024. április 3-án. MTI/Vasvári Tamás
A kereszténydemokraták nemcsak beszélnek arról, hogy fontos a teremtett világ védelme, hanem tesznek is érte - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán a Fejér vármegyei Polgárdiban.
Latorcai Csaba a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos programsorozata keretében őshonos magyar fafajtákat ültetett el a helyi óvoda és bölcsőde előtt Nyikos László (Fidesz-KDNP-Szeretem Polgárdit Egyesület) polgármesterrel.
Az államtitkár kiemelte: fontos az Isten által teremtett és a természet adta környezet megőrzése, mert "ezt a világot nem magunknak, hanem gyermekeinknek és unokáinknak építjük, ezért felelősséggel tartozunk érte".
Magyarország "kereszténydemokrata talapzaton álló" kormánya mindent megtett és megtesz a természet és a környezet védelméért, ugyanakkor ez nem elég, a magánembereknek is felelősségük van ebben - tette hozzá.
Latorcai Csaba beszélt arról is, hogy a KDNP tizenkilenc vármegyében és a fővárosban megvalósuló faültetési programja keretében elültetett fák mindegyike őshonos a Kárpát-medencében, amit a hagyományőrzés miatt tartottak fontosnak, hiszen ezek is részei a magyarság 1100 éves történelmének Európa közepén.
Nyikos László két okból is szimbolikusnak nevezte a helyszínt: egyrészt a város új óvoda- és bölcsődekomplexuma a kormány és az önkormányzat közös finanszírozásában, csaknem egymilliárd forintból épült meg, másrészt azoknak a gyermekeknek ültetik a fákat, akiké a jelen és a jövő.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
