"Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
2024. április 12. 22:25
archív
A történelem próbatételei során a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Somorján, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen pénteken.
A nemzetpolitikai államtitkár felidézte a magyarságot az elmúlt évszázadban ért megpróbáltatásokat, és rámutatott: a magyarság a 20. században az üldözöttség és védtelenség évtizedeit szenvedte el, ám "a drága áldozatok, az elveszett függetlenedési lehetőségek mind arra készítettek fel bennünket, hogy átvészeljük a nehézségeket". Hozzáfűzte: olyan nehézségeket is, amelyeket Trianon okozott, és olyan nehézségeket is, amelyeket a kommunista indulatoktól fűtött ifjú nemzetállamok gőgje, haragja jelentett.
"Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: ezek miatt a történések miatt a magyarság nem egyszerűen túlélő, hanem "megtanult nyerni ott, ahol mások már összeestek volna", és győzedelmeskedni tud minden szenvedés és elnyomó hatalom ellenére.
Elmondta: április 12. a magyarság számára és különösen a felvidéki magyarság számára gyásznap, olyan, amely lehetőséget ad megemlékezni a már 1944-45-ben elmenekültekről, a Csehországba deportáltakról, a kivégzettekről, a jogfosztottakról és azokról, akiket a "lakosságcsere-egyezménynek csúfolt megegyezés" értelmében kitelepítettek a Felvidékről. Rávilágított: máig nem tudni pontosan, hogy hány embert érintett ez, tízezreket, akár a százezret is meghaladó népességről van szó.
"Ezek a próbatételek, igazságtalanságok azonban megedzették a felvidéki magyarságot és a magyar nemzetet is" - mutatott rá Potápi Árpád János. Hangsúlyozta: ezek a küzdelmek jellemformáló időket eredményeztek, s a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett.
Leszögezte: tisztelet és köszönet jár azoknak, akik ezekben a nehéz időszakokban ellenálltak a hatalom elnyomásának. Hozzáfűzte: bizonyos értelemben az idei év is próbatételek éve volt és lesz, az európai parlamenti választások megmutatják majd, hogy a felvidéki magyarság milyen módon visel felelősséget önmagáért, és mennyire van meg az összetartozás.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
A világban jelenleg nagy változások vannak folyamatban, "újraosztás zajlik", aminek több látható jele is van. Ide tartozik például, hogy másfélszer annyit költ a világ fegyverkezésre, mint húsz évvel ezelőtt, továbbá, hogy egyre több a háborús konfliktus, tíz év alatt ötszörösére nőtt a kereskedelmi korlátozások száma, a globális migrációs folyamatoknak pedig már csaknem 300 millió ember része - sorolta Orbán Balázs.
A rivális Triha ötödik találatával zárkózott fel ismét egy gólra, majd egy rossz átadást lefülelve ismét ő tört kapura, és ki is használta a ziccert (9-9). Bő egy perccel a vége előtt fórt kapott a magyar válogatott, Rybanska használta ki a lehetőséget, eldöntve ezzel a meccset.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a környékbeli gazdák és önkormányzatok nevében mondott köszönetet a kormányzati és szakmai erőfeszítésekért, amelyek lehetővé tették a „Vizet a tájba” program megvalósítását. Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedek feszült várakozása után végre megszületett az a szakmai és költségvetési döntés, amelynek köszönhetően „újra élhet” a Homokhátság.