Élőben jelentkezett Brüsszelből közösségi oldalán Szijjártó Péter. A külügyminiszter a kollégáival tartott tanácsülést követően elmondta, ez volt a választások előtti utolsó találkozó, így sok szempontból különlegesnek mondható. Mint fogalmazott, érezhető egyfajta visszaszámlálás, amely a háborús hangulat fokozódását is jelenti egyben.
Az európai országok vezetésének egy része meg akar felelni annak a „feltételnek”, hogy még több pénzt és fegyvert kell adni Ukrajnának – pedig ezeknek a törekvéseknek csak még több halott lesz az eredménye – mondta. Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, s ezek mellől sajnos nem lehet eltántorítani a tagországok egy részét. Sőt, igény van újabb agymenésekre is. Ma dicsérőleg szóltak hozzá ahhoz a francia javaslathoz, amely nem zárja ki szárazföldi katonák küldését Ukrajnába, s ezen túl elismerően szóltak hozzá ahhoz is, hogy Kijev csapatai a kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen is bevethessék – árult el egy fontos részletet a külügyminiszter. Mint kifejtette, számos felszólaló hisztérikusan követelte ennek mindenki általi engedélyezését.
Ugyancsak akadnak annak az őrültségnek pártolói, hogy NATO eszközökkel lőjük le az orosz rakétákat, sőt, néhányan az atomháborúval való fenyegetődzéstől sem határolódtak el – közölte Szijjártó Péter. Az jól látszik, hogy az ilyen őrült ötleteknek a háborús időszakban való hangoztatása hibás, sőt, ezeket még a béke korszakában sem lehetne szorgalmazni. Könnyen előállhat ugyanis, hogy ezek a veszélyes gondolatok önmagukat beteljesítő jóslatokká válnak. Az oroszok, válaszul a nyugati politikusok atomháborút vizionáló szavaira, óriási méretű hadgyakorlatba kezdtek. Soha nem volt ennyire veszélyes a helyzet, hiszen ha a háború eszkalálódik, akkor azok húzzák a rövidebbet, akik közel vannak – húzta alá a tárcavezető.
A következő őrült ötlet az európai kötelező sorkatonaság bevezetésére vonatkozik – fogalmazott. Az ukrán fél egyre véresebb és mértéktelenebb emberveszteséget szenved el, így már nem az a kérdés, hogy van-e, lesz-e elég fegyver és lőszer, hanem az, hogy akad e, aki ezt kézbe tudja venni – tette föl a kérdést Szijjártó Péter. Az ukrán férfiak – és immár a nők – sem akarnak fronton meghalni. Tömegesen menekülnek el a fiatalok az országból – s azokat a jeleneteket, amiket ma a magyar–ukrán határon láthatunk, legutóbb a kommunista érában szemlélhettünk. Mivel nincs ember, most az ifjakat akarják besorozni – fogalmazott.
Az európai kötelező sorkatonaság bevezetése valójában arról szól, hogy a mi gyermekeinket is ki akarják vinni a frontra. Mivel ez nem a mi háborúnk, annak kirobbantásában sem vagyunk hibásak vagy részesek, így nem is kívánunk ebben semmilyen szín alatt részt vállalni – húzta alá. „Mi nem akarunk látni magyar embereket az orosz-ukrán háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk” - fűzte hozzá. kiemelve: határozottan „felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól!”
Eddig tizenhárom szankciós csomagot fogadtunk el – kudarcot vallott mindegyik – húzta alá. Semmiféle néven nevezhető erős káros hatás nem érte Moszkvát – s ehhez képest most a tizennegyedik ötlettel álltak elő egyesek. A tagállamok egy jelentős része nagy lelkesedéssel üdvözölte, ám mivel ez minden tekintetben ellentétes Magyarország energiabiztonságával és nemzeti értékeivel, ezt mi nem fogjuk elfogadni – nyomatékosította Budapest álláspontját Szijjártó Péter.
Ez egy mélyütést vinne be a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára – amit eddig semmi nem tiltott. Ha nem tudunk szállítani, akkor fizetni sem tudunk az energiahordozókért, továbbá súlyosan lelassítaná a paksi beruházást is – mondta. Holott utóbbi a záloga a rezsiköltségek alacsony szinten tartásának. Tehát ezt a szankciós csomagot Magyarország biztosan nem fogja megszavazni – fogalmazott. Ma hatalmas nyomás alá helyeztek minket, de mi szilárdan tartottuk az álláspontunkat – árulta el. Óriási balhé volt azért, mert közöltük, az eszkalációs kockázat miatt át kell gondolni az EU stratégiai céljait és politikáját – hangoztatta a külügyminiszter. Elleneztük azt is, hogy az európai békekeretből 6,5 milliárd dollárt adjunk ukrajnai fegyverszállításokra. A német, a litván, a lengyel és ír kollégák estek nekem, ám hiába kiabálnak, hiába a bárdolatlan stílus, a háborúpárti politikusok, ez ránk nem hat – közölte – még akkor sem, ha a háborúpárti erők már most előre megírták, hogy Magyarország miként gáncsolja el ezeket a javaslatokat.
Továbbá ennek kapcsán arra is kitért, hogy a magyar vállalatokat még mindig szisztematikusan negatív diszkrimináció éri Ukrajnában, ami szavai szerint teljességgel elfogadhatatlan. Végül pedig közölte, hogy a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna, mivel ennek szintén súlyos eszkalációs kockázata lehetne.
„Nem számíthatunk arra, hogy az európai uniós tagországok visszakoznának, ezért az embereken a sor, a magyar embereken és az európai embereken a sor, hogy június 9-én mindennek az őrületnek véget vessenek, ami itt elhangzik atomháború kapcsán, ukrán katonák Ukrajnában történő kiképzése kapcsán és európai erők Ukrajnába küldése kapcsán” - összegzett.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.