Orbán Viktor: A szenvedések végét csak a béke hozhatja el
A NATO-csúcs első napját is békemissziójának szentelte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök miután megérkezett Washingtonba, ígéretéhez hűen egy újabb nagyhatalom vezetőjével tárgyalt, ezúttal a török elnökkel. Orbán Viktor megkérte Recep Tayyip Erdogant, hogy támogassa a magyar tűzszüneti és béketörekvéseket. Ez azért lenne fontos, mert eddig egyedül Törökország volt képes sikeresen közvetíteni a két háborúzó fél között – számolt be az M1 Híradó.
2024. július 10. 16:24

„Kezdetét vette a NATO-csúcs Washingtonban. Magyarország részéről amellett fogok érvelni, hogy őrizzük meg a NATO-t annak, aminek 75 évvel ezelőtt, az alapításakor szánták: egy védelmi szövetségnek” – írta Orbán Viktor szerda reggel közösségi oldalán. A miniszterelnök több fotót is megosztott az Egyesült Államok fővárosában rendezett csúcstalálkozó első napjáról. A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett. „A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: Recep Tayyip Erdogan elnöktől a magyar békemisszió támogatását kérte, tekintettel, hogy a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő. „Törökország már a háború során bebizonyította, hogy a béketeremtés megkerülhetetlen szereplője. Erdogan elnök úr volt az egyetlen sikeres államférfi, aki tető alá tudott hozni egy orosz–ukrán megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében. Elnök urat arra kértem, hogy támogasson bennünket a békemissziónkban. A háborúzó felek álláspontja továbbra is messze van egymástól de ha a béke barátai összefognak, együttes erővel megtehetjük a következő lépést a béke irányába” – fogalmazott a magyar kormányfő.

Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.

„Ha nem sikerül véget vetni a háborúnak, akkor brutális eszkalációs veszéllyel kell szembenézni” – erről már a külgazdasági és külügyminiszter beszélt a NATO-csúcsra érkezve Washingtonban. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a katonai szervezet az egyik legnehezebb időszakát éli, hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát. „Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért most kulcsfontosságú ez a NATO-csúcstalálkozó. Mi azzal a céllal jöttünk ide Washingtonba, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett érveljünk” – mondta Szijjártó. A tárcavezető kedden egyeztetett is ukrán kollégájával. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt találkozóról a közösségi oldalon osztott meg fotókat, amelyekhez azt írta: áttekintették a háborús helyzetet. Hozzátette: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, mert csak a párbeszéd és a diplomáciai eszközök jelenthetik a megoldást a szomszédban zajló háborúra.

hirado.hu
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
    Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
  • Külhoni magyarlakta területek
    A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
  • A 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia
    Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
MTI Hírfelhasználó