„Kezdetét vette a NATO-csúcs Washingtonban. Magyarország részéről amellett fogok érvelni, hogy őrizzük meg a NATO-t annak, aminek 75 évvel ezelőtt, az alapításakor szánták: egy védelmi szövetségnek” – írta Orbán Viktor szerda reggel közösségi oldalán. A miniszterelnök több fotót is megosztott az Egyesült Államok fővárosában rendezett csúcstalálkozó első napjáról. A kormányfő kedden érkezett meg Washingtonba. Orbán Viktor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel. A miniszterelnök kedden elsőként Törökország elnökével egyeztetett. „A legfontosabb téma persze az orosz–ukrán háború volt, amely ahogyan az várható volt, minden eddiginél brutálisabb új szakaszba lépett. A napnál is világosabb, ha véget akarunk vetni a szenvedésnek, békére, békekezdeményezésekre lesz szükségünk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: Recep Tayyip Erdogan elnöktől a magyar békemisszió támogatását kérte, tekintettel, hogy a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő. „Törökország már a háború során bebizonyította, hogy a béketeremtés megkerülhetetlen szereplője. Erdogan elnök úr volt az egyetlen sikeres államférfi, aki tető alá tudott hozni egy orosz–ukrán megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében. Elnök urat arra kértem, hogy támogasson bennünket a békemissziónkban. A háborúzó felek álláspontja továbbra is messze van egymástól de ha a béke barátai összefognak, együttes erővel megtehetjük a következő lépést a béke irányába” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán Viktor az elmúlt napokban sorra tárgyalt a háború kulcsszereplőivel, és az arra leginkább befolyással bíró nagyhatalmak vezetőivel. A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, közvetlenül előtte, pénteken pedig Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről egyeztetett. Békemissziójának első állomásán, Kijevben egy hete Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is azt vitatták meg, miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét.
„Ha nem sikerül véget vetni a háborúnak, akkor brutális eszkalációs veszéllyel kell szembenézni” – erről már a külgazdasági és külügyminiszter beszélt a NATO-csúcsra érkezve Washingtonban. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a katonai szervezet az egyik legnehezebb időszakát éli, hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát. „Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért most kulcsfontosságú ez a NATO-csúcstalálkozó. Mi azzal a céllal jöttünk ide Washingtonba, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett érveljünk” – mondta Szijjártó. A tárcavezető kedden egyeztetett is ukrán kollégájával. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel történt találkozóról a közösségi oldalon osztott meg fotókat, amelyekhez azt írta: áttekintették a háborús helyzetet. Hozzátette: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, mert csak a párbeszéd és a diplomáciai eszközök jelenthetik a megoldást a szomszédban zajló háborúra.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
-
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
-
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.