A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Joe Biden amerikai elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) fogadja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának ülésére érkező Orbán Viktor miniszterelnököt 2024. július 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie - jelentette ki a NATO washingtoni csúcstalálkozója előtt a Facebookra feltöltött videójában a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett arra: a NATO 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje a tagjai biztonságát. Mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, egyre inkább háborús szervezetként viselkedik. Ennek egyik jele, hogy a NATO egyre aktívabb szerepet vállal az orosz-ukrán háborúban - tette hozzá.
   
"Ez szerintünk veszélyes, sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni" - mondta Orbán Viktor. Kijelentette: amellett fog érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez.
   

"A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni. Magyarország nevében ezért a mai napon meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk" - mondta a kormányfő Washingtonban.
 

NATO-csúcs: az állam- és kormányfők első tanácskozása

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Joe Biden amerikai elnök köszöntőjével megkezdték első tanácskozásukat a védelmi szövetség 32 tagállamának állam- és kormányfői szerdán Washingtonban.

Jen Stoltenberg külön köszöntötte Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki első alkalommal vesz rész tagállami vezetőként NATO-csúcstalálkozón. "Üdvözöljük a családban" - mondta a legújabb tagállam vezetőjének.

A főtitkár ismertette a tanácskozás napirendjét, kiemelve Ukrajna ügyét, amivel kapcsolatban kijelentette: Ukrajna támogatása nem adomány, hanem saját biztonsági érdeke a NATO-nak.
   
Joe Biden amerikai elnök köszöntőjében azt hangoztatta, hogy az elmúlt 75 évben a tagállamok a NATO pajzsa alatt tudtak növekedni, és ma a szervezet erősebb, mint valaha.
   
Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta kétszeresére emelkedett az amerikai harccsoportok száma a NATO keleti szárnyához tartozó területeken. Emellett 9-ről 23 növekedett azon tagországok száma, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó 2 százalékos előírást.
   
Joe Biden egyben a védelmi beruházások növelését sürgette a védelmi ipar bázisának szélesítése révén és felhívta a figyelmet a két évvel korábbi NATO-csúcson tett ezirányú célkitűzésre.
   
Kifejtette, hogy Oroszország háborús termelésre állt át, jelentős mértékben megnövelte a fegyverek, lőszerek és katonai járművek gyártását, amiben Kína, Észak-Korea és Irán segítségét élvezi. Ebben a versenyben a NATO szövetség nem maradhat el - hangsúlyozta az elnök, ugyanakkor örömét fejezze ki amiatt, hogy mára minden tagország ígéretet tett hadiipari kapacitásainak bővítésére.
   
Az Egyesült Államok példáját említve beszámolt arról, hogy elnöksége idején, az elmúlt három és fél évben 30 milliárd dollár befektetés történt az amerikai védelmi iparba 35 állam területén.
   
Joe Biden egyben kijelentette, hogy a tagállamok által tett, védelmi iparra vonatkozó vállalások jelentik a NATO jövőbeli erejét, valamint ennek révén a NATO-szövetségesek közösen területük minden négyzetcentiméterét képesek megvédeni és ezt meg is teszik.