Latorcai Csaba a centenáriumi emléktábla-avató ünnepségen kifejtette, a magyar területfejlesztés legnagyobb kihívása a város és a vidék kiegyensúlyozott fejlesztése.
Utoljára frissítve: 2024. július 19. 23:01
2024. július 19. 22:36
A gerendási Szent István király templom – archív
A jövő az együttműködésben van, Európa és benne Magyarország felemelkedését a békében, az összefogásban és az értékteremtő munkában hívő közösségek érhetik el - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke pénteken a Békés vármegyei Gerendáson, amely száz éve kapott önálló települési rangot.
Latorcai Csaba a centenáriumi emléktábla-avató ünnepségen kifejtette, a magyar területfejlesztés legnagyobb kihívása a város és a vidék kiegyensúlyozott fejlesztése.
A helyi igényeket figyelembe véve, a térségben élőkkel együttműködve szeretnék elérni azt a célt, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országának egyike legyen - mondta az államtitkár.
Célunk, hogy a vidéki élet ne életminőségek közti választást jelentsen, hanem egy életstílus melletti döntést - hangsúlyozta.
Kifejtette, a magyar uniós elnökség jelmondata az, "Tegyük naggyá Európát", ennek érdekében hétpontos programot fogalmaztak meg, amelynek egyik fő prioritása a kohéziós politika. Az ugyanis kulcsfontosságú a térségek közti különbségek csökkentésében, a fenntartható gazdaságfejlesztésben.
Latorcai Csaba elmondta, Gerendás fejlesztéséhez az elmúlt években a kormány 1,2 milliárd forinttal járult hozzá, egyebek mellett energetikailag korszerűsítették az általános iskolát, a polgármesteri hivatalt, a művelődési és egészségházat; Csorvás és Gerendás között hat kilométer hosszon kerékpárút épült; fejlesztették a humán szolgáltatásokat is.
"Micsoda tenni akarás, micsoda innovativitás jellemezte a gerendási ősöket", akik 1924-ben kiharcolták, hogy önálló, virágzó település legyen a község, majd ahol néhány évvel később, 1931-ben az országban elsőként épült betonút - jegyezte meg az államtitkár.
A mintegy ezer lakosú községben pénteken kezdődött a 13. Hársfafesztivál. Ennek kapcsán Latorcai Csaba elmondta, a hársfa a magyar néphagyomány és néptörténet egyik legfontosabb fafaja, hangszeralapanyag, a középkorban szent faként ábrázolták, a virágából főzött teát álmatlanság és megfázás ellen használták az ő gyerekkorában is.
Minden nemzet és település életében vannak az összetartozást erősítő ünnepek, események; "a mai is egy identitáserősítő ünnep" - jelentette ki.
A község idén február 15-én ünnepelte önálló közigazgatással rendelkezésének századik évfordulóját. Ennek apropóján avatta fel az Apponyi Albert Közművelődési Intézmény falán a centenáriumi emléktáblát Latorcai Csaba és Lengyel Zsolt András (Fidesz-KDNP) polgármester, aki októberig vezeti a községet.
Az évforduló alkalmából rajzversenyt hirdettek és a település elmúlt száz évét felölelő fotókiállítás nyílt a művelődési házban.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.